Szerda délelőttig folytatódott a forint zuhanása, az euró délelőtt majdnem elérte a 278 forintot a bankközi kereskedelemben a kedd délután négy órai 273,46 forint után.

A dollár jegyzése 214,50 forintig nőtt a keddi 209,59 forintról, de 11-kor már "csak" 212,810 körül járt az árfolyam. Hasonló a helyzet a svájci frankkal: már majdnem 194 forintál is volt, de 11-re 192,55-re szelídült az árfolyam.

Napközben aztán nagy ugrándozást rendez a magyar valuta: mindhárom külföldi fizetőeszközzel szemben erősödött délre nagyjából egy százalékot, amit aztán fél háromra el is veszített újra. Háromra már csak az euróval szemben tudta tartani az éves negatív csúcsot is jelentő délelőtti árfolyamot, mert a dollár és a frank újabb csúcsokat lépett át: előbbiért majdnem 216, utóbbiért 194 forintnál is többet adtak. Fél négyre aztán az euróval szemben is elbukott a határ, már átlépte a 279-et is az árfolyam.

Nem látszik egyértelműen, hogy a mostani forintgyengülés meddig tarthat, az viszont egyértelmű, hogy a befektetők a közép-kelet-európai országokban eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyott "görög hatást" most beárazzák a pénzügyi termékekbe - hangzott el a Takarékbank elemzői sajtóbeszélgetésén.  

A hitelintézet elemzői kifejtették, hogy nem nagyon látszik a gyengülés meddig tart. Minden esetre nagyon úgy tűnik, hogy rövid idő alatt megváltozott a helyzet a korábbi hónapokhoz képest. Akkor a kelet-európai valuták árfolyamát és azok kockázati felárát nem vagy csak nagyon szerény mértékben befolyásolta az euró-zóna mediterrán tagállamainak finanszírozási nehézsége.

Ezek azonban ezek előtérbe kerültek és egyre inkább figyelembe veszik a piaci szerelők. Az utóbbi napokban az országkockázatokat tükröző CDS felárak például jelentős mértékben gyengültek, s ezzel együtt a forint jegyzése és az állampapírhozamok is romlottak.

Világosan látszik, hogy a Görögország számára jóváhagyott hatalmas pénzügyi csomag nem nyugtatta meg a piacokat - mondta Ádám Zoltán, a bank elemzési osztályának vezetője. Aligha kérdés, hogy Brüsszel a következő hetekben, hónapokban olyan erőteljes üzeneteket kíván majd küldeni, hogy a görög nehézségek nem terjednek át további eurózóna tagországokra. Ez a meglévő bizalom megtartása, s idővel növelése szempontjából nélkülözhetetlen.

Az is egyértelművé vált, hogy a befektetők bizalmának visszaszerzése nehezebb a vártnál, s ez mindenképpen nyomást gyakorol a kelet-európai régió devizáira. A hirtelen árfolyammozgásokkal együtt is a mostani volatilitás sokkal kisebb, mint az elmúlt év során látható volt - jegyezte meg Suppan Gergely, a pénzintézet elemzője.

Véleménye szerint amennyiben az árfolyam tartósan nem lépi át az euróval szembeni 275-ös szintet, akkor folytatódhat a jegybank kamatcsökkentési politikája. Így az is elképzelhető, hogy a második félévben 5 százalék alatti alapkamatot látunk. Az azért biztos, ha ebben a világgazdasági környezetben az Európai Központi Bank szigorítani kezd, az bizony szűkítené a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét. Hozzátették: azonban az év végére ismét 260 forint körüli eurójegyzéssel számolnak.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a dollár is erősödik az euróval szemben, amelynek pozitív hatása is van. A német cégek már most fellélegeztek, s érdemben javult a versenyképességük a világpiacon, még úgy is, hogy a német belső fogyasztás még korántsem lendült fel.

Ennek ellenére a német gazdaság élénkülése húzhatja a magyar gazdaságot is. Nagyon az látszik kirajzolódni, hogy Európa gazdasága kétsebességessé vált, s mi csatlakozhatunk a gyorsabban növekvők csoportjához.

A negyedéves, éves előrejelzésekről szólva Suppan Gergely kifejtette, hogy mind a hazai , mind az euróövezeti gazdaságot illetően 0,6 százalékos növekedést várnak, ami Magyarország esetében 2,9 százalékra bővülhet 2011-ben. A fellendülés motorja egyértelműen az exportra és a készletvisszapótlásra termelő ipar.

E mellett az év második felében már a a fogyasztás és a beruházások stabilizálódásával is kalkulálnak. Persze sok múlik azon, hogy a felálló új kormány mennyire szigorú fiskális politikát követ majd. Ádám Zoltán hangsúlyozta feszes hozzáállással az eredetileg kalkulált 3,8 százalékos deficit is tartható lenne, ám az nem látszik, hogy ez prioritása lenne az új kabinetnek. A Takarékbanknál úgy számolnak, hogy a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány 5-5,5 százalék körül alakul.

Suppan Gergely az inflációval kapcsolatban elmondta, hogy a következő hónapokban az pénzromlás mértéke csökkenhet. A fogyasztói árindexek meredek esése azonban csak júliusban várható, amikor a kikerülnek a bázisból a tavalyi áfa és jövedéki adóemelésnek hatásai. Úgy véli: az éves átlagos infláció 4,4 százalékra emelkedik a tavalyi 4,2 százalékról, jövőre azonban már markánsabb mérséklődés jöhet, így az infláció 2,8 százalékra szelídülhet.