Az év eleje óta az euróval szemben a magyar forint 5,5 százalékot veszített értékéből, ezzel a világ három leggyengébben teljesítő fejlődő piaci devizája között volt. A forint új társakra lelt a török lírában az orosz rubelben vagy a dél-afrikai randban az utóbbi hetekben – jegyezte meg. A változás igen éles az elmúlt évhez képest, hiszen akkor a magyar deviza kimaradt a piaci viharokból és azokban az időkben jól teljesített. Ez a befektetői figyelem átértékelődésére vezethető vissza. Tavaly megnézték a folyó fizetési mérlegeket és rangsorolták az országokat.

Ebben a sorban pedig Magyarország egyáltalán nem áll rosszul. Erős a folyó fizetési mérleg pozíciója, ráadásul a jegybanki tartalékok is elegendőek. Most azonban láthatóan kóstolgatják az országot a piaci szereplők. Méregetnek már minket, de még nem szálltak ránk, sem a kötvény-, sem a forintpiacon – fejtette ki a befektetési igazgató.

A változás oka alighanem az, hogy országról országra más mutatókat vesznek alapul a piacok. A befektetők az utóbbi hetekben egyedi sztorikat keresnek – és találnak. Erősebben érdekli őket az, hogy az egyes jegybankok miként reagálnak a piaci környezet változására. Ebben a környezetben vannak olyan országok, akik reagáltak, s már átálltak más kamatpályára (azaz emeltek), míg vannak olyanok, ahol nem, ezek között van Magyarország is. Utóbbin pedig könnyebb támadási felületet találni – hangsúlyozta Forián Szabó Gergely.

Magyarország esetében azonban változatlanul kiváló a folyó fizetési mérleg, a tartalékszint továbbra is jó, a növekedés kedvezően alakul. Nem ad okot aggodalomra az infláció sem, hiszen roppant alacsony, még annak ellenére is, hogy a maginfláció 3,5 százalékos. A nagy változás tavaly óta, hogy az euróval és a dollárral szembeni kamatkülönbségünk drasztikusan csökkent.

A kamatszint az elmúlt időben nálunk esett a legnagyobb mértékben. Beszédes adat, hogy a kamatelőnyünk 2012 nyarán 6 százalék körül volt az euróbefektetésekkel szemben, most ez a harmadára esett. Mi több, a monetáris lazítás szándéka további is változatlanul jelen van.

A szerencsénk, hogy jó helyen vagyunk: közel a világ egyik sikersztorijához, Németországhoz. Az is segítség számunkra, hogy az eurózóna perifériaországai sokkal körül sokkal nyugodtabb a hangulat, mint akár egy éve. Az eurózóna szétesésének réme már nem fenyeget, ami minket is kedvezően érint. Ezen fölül a közép-európai régióban Lengyelországot és Csehországot ugyancsak pozitív sztoriként ítélik meg a befektetők, ez szintén segítséget nyújt számunkra.

A külföldi befektetők forintkötvény-állományának idei csökkenése azonban árulkodó jel. Ezzel együtt nehéz lenne most még azt a következtetést levonni ebből, hogy szabadulnak a magyar papíroktól a nagy alapok. A piaci kilépés ugyanis nem is olyan könnyű a magyar államkötvényekből. Olyan mennyiségű papír van a nagy alapok kezében, amelyből való kiszálláshoz nem elég fejlett a hazai másodlagos kötvénypiac.

Magyarország egyik legnagyobb finanszírozójának, a Templetonnak a kezében például a teljes 2014D sorozatú magyar államkötvény több mint 70 százaléka van. A kötvénypozíciók változásában és megítélésében az lesz a kérdés az év folyamán, hogy ezek a nagybefektetők milyen arányban újítják meg a lejáró magyar papírjaikat.

A kötvénypiacokhoz kapcsolódóan Forián Szabó Gergely kifejtette: a hozamemelkedések alapján már kamatemelést várnak a Magyar Nemzeti Banktól a befektetők. A Monetáris Tanács viszont változatlanul vág, mintha szándékosan gyengíteni szeretné a forintot.

Ami igen furcsa. A kamatvágásokat ugyanis ott erőltetik, ahol jelentős külső egyensúlytalanságot kell kezelni, vagy deflációs veszély van. Ezek közül azonban Magyarország egyik helyzetben sincs. Paradox helyzet is alakult ki: míg korábban az NGM rendre alacsonyabb kamatszintre buzdított, most éppen a gazdasági miniszter beszélt óvatosabb hozzáállásról. Magyarországnak összességében már káros a forint gyengülése, gyengítése.

A forintgyengítéssel az exportcégeket lehet helyzetbe hozni. A negatív oldalon viszont számos tényező sorakozik. A volatilisebb árfolyam miatt kialakuló bizonytalanság, a devizaadósság átértékelődése. Inflációs kockázatok is megjelenhetnek erős és tartós gyengülés esetén. A megemelkedő kockázati prémiumok miatt nőhetnek a magyar papírokkal szemben hozamelvárások.

Kérdésre Forián Szabó Gergely kifejtette: csupán benyomásaikra támaszkodnak, de érzéseik szerint február elején interveniált a jegybank, azaz kezelgette a forint árfolyamát.

A borúlátó forgatókönyv szerint tehát jönnek az újabb tesztelések a forintpiacon, és egyre gyengébb területekre tolják a magyar devizát. A visszafelé vezető úton a 306-308 szint érdekes lenne. Ott ugyanis jelentős forinteladási pozíciókat nyitottak, ha addig visszaerősödne a magyar fizetőeszköz, ott vételekkel zárnák ezeket a pozíciókat a befektetők, ennek eredményeként 300-ig gyorsan visszaerősödhetne a forint.