A monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésére valamennyire megnyugodtak a kedélyek a nemzetközi piacokon, így a mostanában legnagyobb figyelemmel kísért, s a kamatdöntést legerősebben befolyásoló feltételben is pozitív változás állt be, legalábbis Magyarország külső megítélése nem romlott tovább, az azt számszerűsítő országkockázati felár nem nőtt.

Az úgynevezett CDS-felár a múlt hét második felében 300-ről 360 bázispontra ugrott, amiatt, hogy a befektetők megkezdték feltörekvő piaci eszközeik eladását, s ennek itta meg a levét mind a forint, mint a részvényárfolyamok, az állampapír-piaci hozamokról már nem is beszélve.

A világpiacokon egyre jobban rákaptak az Egyesült Államokban készített doppingszerre, így érthető módon egyre nehezebb lesz tudomásul venniük, hogy a havi 85 milliárd dolláros pénzeső, amivel gazdaságélénkítési céllal elárasztja a piacokat az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, egyszer eláll, véget ér. Kedden a hangulat javulásához a Fed tanácstagjainak megnyugtató nyilatkozatai is hozzájárultak, tompítva ezzel a világ másik feléből, Kínából érkező egyre vészjóslóbb jelzéseket, amelyek egyfelől a gazdasági növekedés lassulását, másrészt az azt finanszírozó bankrendszer stabilitását vonják kétségbe.

A monetáris tanács döntésére hazai reálgazdasági tényezők most sem voltak hatással, az infláció 1,8 százalékos volt májusban, s az alacsony hazai kereslet és a rezsicsökkentési hullám miatt az infláció megugrására sem lehet számítani. A döntésről három órakor adják ki a szokásos közleményt, amiből kiderül, tesznek-e utalást a kamatcsökkentési folyamat közelgő lezárásával kapcsolatban. Elemzők erre számítanak, s arra, hogy 4 százalék alá már nem csökkenti az irányadó rátát a monetáris tanács.

Nos, a monetáris tanács az üléséről kiadott jegyzőkönyvében már megágyaz a kamatcsökkentési politika feladásának, álláspontja szerint mozgásterüket az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. Úgy vélik, amíg az inflációs és reálgazdasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt. A támogató külső környezet, mint bátorító tényező az előző havi kommentárokkal ellentétben már nem szerepel a szövegben.

A csütörtökön részletesen ismertetendő frissített inflációs jelentésből előzetesen közölt néhány adatot a jegybank. Az idei gazdasági növekedés szerintük a márciusi előrejelzésükhöz képest fél százalékról 0,6 százalékra gyorsul, azaz egyelőre maguk sem várnak lényegi gazdaságösztönző hatást a Matolcsy nevével fémjelzett növekedési hitelprogramtól.

Az inflációnál markánsabb a változás, az idei 2,6-ról 2,1 százalékra vette vissza várakozásait az MNB. A jegybank szakértői 2014-re 1,5 százalékos növekedést várnak, s ami különösen érdekes, az inflációt a saját maguk által kitűzött 3 százalékos cél fölé, 3,2 százalékra teszik. A márciusi kivetítésben csupán 2,8 százalékos volt a fogyasztói árindex jövő évi értéke. A gyengébb adatra csütörtökön adnak hivatalos magyarázatot az MNB-nél. Mint ismert, a kormány az idén 0,7 százalékos növekedést és 3,1 százalékos inflációt vár a konvergenciaprogramban leírtak szerint.