Az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. A képviselők 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelemről szóló törvény módosítását.

Az Országgyűlés döntésével ugyancsak 2018-tól betiltotta a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A fővárosban jelenleg a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete élvez világörökségi védelmet.

Az elfogadott értékesítési szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Az új szabály kizárólag az újonnan alapított gazdasági társaságokra nem vonatkozik az első négy évben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatának indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál.

A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.

Az országgyűlés 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadta az épített környezet védelméről szóló jogszabályt is. A módosítást egyebek mellett az indokolta, hogy a 2012 januárjában életbe lépett hároméves moratórium lejár a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni.

A kormányhivatal az engedély kiadásához vizsgálja az érintett település és vonzáskörzetének közlekedési, környezeti és településrendezési hatásait, továbbá véleményt kér az érintett miniszterekből álló bizottságtól is. A kormányhivataltól előzetes szakhatósági hozzájárulás is kérhető, amely egy évig használható fel. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára korábban az európai uniós kötelezettség mellett a kormány társadalompolitikai célkitűzéseivel, a hazai kiskereskedelem erősítésével indokolta a plázaépítés lehetőségét szabályozó jogszabály módosítását. Az új törvény 2015 január elsején lép hatályba.

Piackiegyenlítő hatása lesz a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvénynek, az minden szereplőre egyformán vonatkozik – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő keddi budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva. Közölte: a feladatuk az unió nagy részére jellemző fair versenyhelyzet megteremtése, és azoknak az anomáliáknak a megszüntetése, amelyek a nagykereskedelmi láncoknak a kereskedelmi erőfölényükkel való visszaélést tettek lehetővé. Közölte: nem tartanak attól, hogy élelmiszerár-növekedés lesz az intézkedés következménye. Hangsúlyozta: a tisztességesen beruházó és működő láncoknak nincs mitől tartania. A szándék szerint kiegyenlítődnek azok az anomáliák, amelyek indokolatlan piaci fölényt tettek lehetővé egyeseknek – mondta.

A költségvetésről azt mondta: az áfabevételek az elmúlt évek tapasztalatai alapján dinamikusan emelkednek, megnyugtatóan fedezik a költségvetésben szereplő számokat. A jövő évi költségvetés biztos alapokon áll, végrehajtható. Kiemelte: a 2,4 százalékos hiánycélt változatlanul hagyja, ami az elmúlt évekhez képest újabb csökkenést jelent, és azt mutatja, hogy a kormány elkötelezett a pénzügyi feszesség mellett.

A kormányszóvivő a beutazási tilalommal kapcsolatos ügyet firtató kérdésre azt felelte: a politikai nézeteltérések kiküszöbölésénél érdemi párbeszédre törekszenek az amerikaiakkal, amelynek két oldalon kell folynia. Szavai szerint nyitottak, szeretnék tudni a tényeket, ismerni neveket, ügyeket, bizonyítékokat, mert ez alapján lehet megoldást találni. Ügyek lebegtetésével, "ködösítéssel" nem fognak előrébb lépni, mondta, hozzátéve, hogy nem tártak a kormány elé olyan tényeket, amelyek alapján a magyar kormány lépni tudna. A magyar szervek teszik a dolgukat, minden tudomásukra jutott ügyben eljárnak - közölte. A kormány a rendelkezésre álló kereteket, eszközöket nagyjából kimerítette – jelentette ki Kovács Zoltán.