"Budapest Zágrábnak: Ne bántsátok a Mol igazgatási jogait" címmel közölt csütörtökön cikket a Novi list. A horvát lap a többi között azt írja, hogy a magyar válasz csak reakció a horvát kormány üzenetére, amelyben elutasítja az INA kötvénykibocsátási tervét.

"Úgy tűnt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozata, mely szerint 'megalázó elbánásban' részesül a Mol Horvátországban, csupán egy egyszeri figyelmeztetés lehet a horvát kormány számára. Ám Budapestről szerdán újabb reakció érkezett: a magyar kormány úgy ítéli meg, hogy a Molhoz fűződő kérdések kiemelt fontosságúak. Ezért úgy véli, hogy a vállalatnak meg kell tartania a részvényesi szerződés szerinti jogait" – írja a horvát napilap a kormányszóvivői iroda szerdai közleményről.

A lap megállapítása szerint a nyilatkozatból világos: a magyar kormány nem hagyja egyedül a Molt. A magyar állam a Mol-részvények 24,6 százalékával rendelkezik, s ezért a Novi list szerint nem hagyja, hogy a cég egyedül nézzen szembe a horvát kormánytagoktól egyre gyakrabban érkező kritikákkal.

A horvát napilap állítja: a miniszterelnök korábbi nyilatkozata után szerdán a diplomáciai körök azzal csillapították a feszültséget, miszerint más európai államok kapcsolataiban sem szokatlan, hogy felszínre kerülnek valamely cég problémái. De nem szabad, hogy az ilyen esetek az átfogó kétoldalú kapcsolatokat fenyegessék. A délutáni, Budapestről érkező hírek a vita mélyülésére utalnak – írja a Novi list.

A lap úgy tudja, hogy az INA egy hitel kiváltása céljából kötvényeket akart kibocsátani. Ám Slavko Linic pénzügyminiszter azt üzente a vállalatnak, hogy ezt a kormány nem fogja támogatni. Hozzátette, hogy kölcsönt felvenni külföldön kell, a hazai hiteleket pedig meghagyni a hazai cégeknek. A magyar miniszterelnök nyilatkozatát INA-közeli források leginkább erre az elutasító üzenetre adott reakcióként értékelik.

Linic így voltaképpen azt üzente a Molnak, hogy hitelt az INA számára a magyar cégnek kell kérni egyedül, méghozzá külföldön – állapítja meg a lap. Így utalnak vissza a miniszter másik, korábbi kritikájára. Eszerint Horvátország elegendő földgázzal rendelkezik ahhoz, hogy fedezze a saját szükségleteit. Ezért úgy véli, meg kellene nyitni a létező tíz adriai gázkutat.

Az, hogy Horvátország elegendő földgázzal rendelkezik a saját szükségletei fedezésére, évek óta ismert – szögezi le a lap. Mint ahogyan az is, hogy "1997-ben arra szerződtünk: az olaszoknak, akik az INA-val közösen befektettek a kitermelőszigetekbe, kötelesek vagyunk átadni a kitermelt földgáz egy részét."

Így amit Horvátország az olaszoknak kiszállít, azt behozatallal pótolja. Méghozzá ugyanazon cégtől, az olasz ENI-től, amellyel együttműködve termeli ki az adriai földgázt. Horvátország 2002 és 2008 között szükségleteinek 75-95 százalékát fedezte hazai termelésből. A befektetésért cserébe azonban ennek harmadát ki kell kiszállítania az olaszoknak.

Horvátországnak az Adrián 19 kitermelőszigete van. Ebből 17 az INA és az ENI közös tulajdona, 2 pedig az INA és az olasz Edison Gas tulajdona – ismerteti a cikk.

Kutatásba és termelésbe a horvát cégnek az idén 975 millió kunát kellene fektetnie. De az első félévben 504 millió kuna helyett csak 271 milliót fektetett be.

Az INA nem hivatalos közlése szerint a többi között azért nem fektet be többet az adriai földgázmezőkbe, mert a piacon hiány van fúrógarnitúrákból, amelyeket az INA bérel. A vállalat az Észak-Adrián két kutatófúrást tervez, amelyeken már tavaly meg kellett volna kezdeni a munkát. Ám a dolgok jelenlegi állása szerint ez legkorábban jövőre kezdődhet – írja a lap.

Megjegyzik, hogy tavaly az előző horvát kormány már elvett három szárazföldi fúrásra vonatkozó koncessziót az INA-tól, mert lejárt a munka megkezdéséhez adott határidő. Linic újabb szankcióként munkaengedélyek megvonását helyezte kilátásba – állapítja meg a Novi list.