A kedvező növekedési kilátások miatt a harmadik negyedévben folytatódhat a jó hangulat a tőke- és pénzpiacokon, a korrekció még várat magára. Ennek tükrében Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a kötvény típusú befektetések helyett védett alapokat javasol a befektetőknek, mivel ezek megadják a lehetőséget a magasabb hozamra, ugyanakkor váratlan visszaesés esetén is megőrzik értéküket.

„A globális növekedés idén hasonló ütemű lehet, mint tavaly, a kedvező növekedési kilátások pedig optimizmussal töltik el a befektetőket. Míg az első negyedévben inkább stagnálás, a másodikban már egyértelműen növekedés jellemezte a piacokat, az árfolyamok hónapról hónapra emelkedtek. A harmadik negyedév elé is pozitívan tekintünk, mivel a jó növekedési kilátások optimista hangulatot teremthetnek a tőkepiacokon is. Ebben a kedvező hangulatban 2009 óta szinte töretlenül emelkednek a részvénypiaci árfolyamok, hónapról hónapra, a korrekció még várat magára” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az EKB kamatcsökkentése és legutóbb bejelentett új hitelezési akciója az eddigieknél jobban támogathatja az eurozóna növekedését, így a gazdasági konjunktúrából nemzetközi szinten jobban kiveheti részét Nyugat-Európa, illetve a még szintén jegybanki támogatást élvező Japán, míg az USA, Kína és általában véve a feltörekvő piacok gazdasági növekedése elmaradhat a tavalyi évhez képest.

„A gazdasági folyamatok tükrében így az előttünk álló negyedévben a védett alapokra helyezzük a hangsúlyt, mivel megadják a lehetőséget a magasabb hozamra, ugyanakkor egy-egy váratlan visszaesés esetén is megtartják a befektetett megtakarítás értékét. Ezzel szemben az eddig jó hozamokat nyújtó kötvény típusú befektetéseket most kevésbé ajánljuk, mivel az előttünk álló időszakban a kötvénypiacokkal kapcsolatban nem optimisták a várakozásaink” – javasolja a befektetési szakember.

A hazai megtakarítási piac vitathatatlanul legmeghatározóbb tényezője eddig a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése volt, hatása azonban a kamatvágások befejeztével is érzékelhető lesz a hazai megtakarítási piacon. Az év végén a jelenlegi defláció helyett már gyorsuló, 1,5-2 százalék körüli inflációra számítunk. Így a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat mellett a megtakarítók azzal a helyzettel fognak szembesülni, hogy a megtakarítások hozama már nem éri el az infláció szintjét, negatív reálkamat várható. A befektetők így keresik az alternatívát, a többlet hozamot nyújtó befektetéseket. Folytatódik tehát az a közel kétéves trend, hogy a lakossági befektetők pénze a befektetési alapokba áramlik.