Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre - olvasható a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi, a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében.

Az MNB Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal 3,20 százalékra csökkentette kedden a jegybanki alapkamatot.

A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja - áll a közleményben.

Az MNB-nek maradt még valamelyest enyhítési mozgástere a kamatcsökkentés után is, de a jelenlegi enyhítési ciklus már valószínűleg a végéhez közeledik - jósolták a monetáris tanács keddi kamatdöntése után londoni pénzügyi elemzők.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza értékelésében kiemelte, hogy a magyar piac tőkevonzó képességének egyik alaptényezője az EKB-kamat felett kínált felár, és így a legutóbbi EKB-kamatcsökkentés kissé szélesítette az MNB további enyhítési mozgásterét.

Hozzátette: a magyar jegybanki kamat által az eurójegybank (EKB) irányadó refinanszírozási kamata felett kínált prémium az EKB által nemrégiben végrehajtott kamatcsökkentés után is rekordmélységben van.

Az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők többsége decemberben még újabb 20 bázispontos kamatcsökkentésre számít, amellyel 3 százalékra csökken a jegybanki alapkamat. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy jövőre a globális hatások kihívások elé állíthatják az MNB-t, így megszakadhat a kamatcsökkentési ciklus, sőt akár emelésre is sor kerülhet.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően kedden 20 bázisponttal 3,20 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője a következő, decemberi kamatdöntő ülés alkalmával is hasonló lépésre számít a jegybanktól, feltéve, hogy a külső környezetben nem következik be éles fordulat. Így év végére 3 százalékos alapkamatot vár, jövőre azonban már elképzelhetőnek tartja a kamat emelését.

Jövő év elejétől már megindulhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, hiszen februárban kiesik a bázisból az előző évben végrehajtott közműdíjcsökkentés hatása, ami ettől a ponttól kezdve ellentétes hatással bír. A belső fogyasztás kisebb mértékű bővülésén és a gyengülő forint hajtotta exporton keresztül a gazdasági növekedés is beindulhat. Ha ehhez még hozzávesszük a Fed likviditási programjának várható csökkentését, akkor 2014-ben könnyen kamatemelési ciklusba kerülhetünk - fejtette ki a szakértő az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Hozzátette, hogy az MNB-nek a speciális inflációs környezet és a globális hatások kettősségében kell majd lavíroznia. Ezért véleménye szerint az óvatosság még inkább indokolt lesz a részéről.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint is a vártnak megfelelő volt a jegybank lépése, miután novemberben sem a globális, sem a hazai folyamatokban nem történt jelentősebb változás.

Kifejtette, hogy az októberi 0,9 százalékos inflációs adat 40 éves mélypontot jelentett, és a rezsicsökkentés miatt az év hátralevő részében az ütem tovább nulla százalék közelébe is csökkenhet. Véleménye szerint a vártnál jobb harmadik negyedéves GDP-adat sem befolyásolta érdemben a monetáris tanács döntését, a havonta publikált reálgazdasági teljesítményt tükröző makrogazdasági adatok ugyanis továbbra is gyengék.

A globális folyamatok közül kiemelte, hogy a feltörekvő piaci kötvény-portfóliókból való tőkekivonással összhangban a külföldiek által birtokolt magyar állampapír-állomány novemberben tovább csökkent. A korábbi kamatdöntő ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a monetáris tanács egyik tagja szerint a jelenség fokozottabb óvatosságot követelne, azonban a tanácstagok többsége szerint ez egyelőre nem jelentős probléma. Bebesy Dániel úgy véli, hogy jövőre a fejlett piaci hozamok emelkedésével párhuzamosan tovább folytatódhat majd a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, ami kihívás elé állíthatja az MNB-t.

Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője szerint a mostani döntéssel még aligha ért véget az MNB kamatvágási ciklusa. Véleménye szerint decemberben még jelentősebb extra kockázatok nélkül végrehajtható egy további 20 bázispontos kamatvágás, de 3 százaléknál a ciklus végpontjához érkezhet.

A szakember kifejtette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) novemberi kamatcsökkentése, és az EKB-s döntéshozók azóta történt megnyilvánulásai, továbbá az amerikai reálgazdasági adatok nem túl meggyőző jellege további teret ad az MNB-nek a monetáris kondíciók enyhítésére decemberben. A további kamatvágásnak az inflációs folyamatok is támogatást adnak, a gazdasági növekedés meglódulása pedig még nem elég széles bázisú, így a növekedés oldaláról is indokoltnak tűnnek a laza monetáris kondíciók.

Hozzátette, hogy legkésőbb jövő márciusban az amerikai Fed már biztosan lépni fog, azaz szűkíti eszközvásárlási programját, és szinte bizonyos, hogy az amerikai kincstári papírok hozamai emelkedni fognak, s ez nyomást helyez majd a feltörekvő piacok eszközeire.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének vezetője az MTI-hez eljuttatott elemzésében azt írta: a kamatcsökkentés folytatása alapvetően három tényező miatt lehetséges: a kedvező inflációs folyamatok, a pénzügyi stabilitási helyzet, illetve a nemzetközi pénzpiaci folyamatok miatt. Az év végéig nem valószínű a 20 bázispontos csökkentési ütem mérséklése, ezzel decemberben elérhető egy 3 százalékos alapkamatszint. E szint alá történő mérséklés esetén azonban elképzelhető a kamatcsökkentési ütem visszafogása.

Az elemző hozzátette, hogy a gazdasági növekedést támogatni kívánó intézkedés hatással van a banki és vállalati szektorra, ahol a finanszírozási költségeket csökkenti. Ezen felül a jelenlegi alacsony kamatszint a fogyasztás növekedését is ösztönözheti. Ezen túlmenően az MNB stratégiája összhangban van a mértékadó jegybankok gazdaságpolitikai alapállásával is.