Fogyóban a légitársaságok türelme, marad a légtérzár
Közép-európai idő szerint este nyolcig meghosszabbították a brit és a német légtér zárlatát, ami azt jelenti: ma még biztosan nem repül senki az öreg kontinens nagyobb részén. Finnországan hétfő estig marad a tilalom, míg hazánkban hétfő délig hosszabbították meg a tiltást, korlátozásokkal. Ez azt jelenti, hogy déltől részlegesen elindulnak a járatok: a Nemzeti Közlekedési Hatóság közleménye szerint a nem veszélyeztetett térségekbe délután már repülhetnek a gépek, a légiirányítás döntése alapján. Ezek után a légitársaságokon múlik, hogy elindítják-e a járatokat. (Nem biztos: a Malév például a dél felé induló járatain több nyugatról érkező átszálló utazik, mint Budapestről induló, tehát az utasszám alapján kell mérlegelniük, elindítják-e a járatokat.)
Már a déli országok között is van, amely elrendelte a repülési tilalmat: Bulgária, Horvátország közöttük van. Aki utazni készül, semmiképp se menjen ki a repülőtérre! A légtérzár feloldásáig telefonon intézzék a jegyek átfoglalását, s ha van lehetőség, inkább halasszák el az útjukat.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság ma délutántól engedélyez az alacsony magasságon történő, úgynevezett "látás szerinti" repülést. Ez azt jelenti, hogy a kisgépek felszállhatnak, de továbbra is fokozott óvatosságra és megnövelt figyelemre intik a pilótákat.
Olaszországban még járnak a gépek, de csak ímmel-ámmal: még így is az egyetlen nyugati ország maradt, amelyben van légiközlekedés, s amely biztosítja a transzatlanti kapcsolatot Európával. Vagyis, ahonnan el lehet jutni Amerikába, igaz, a gépek a szokottól eltérő repülési útvonalat használnak. Itt Ön is megnézheti az európai légtér aktuális állapotát, amelyen a hamufelhő nem, de a repülőgépek mozgása jól látszik. Például az, hogy Európának gyakorlatilag két jelentős légi csomópontja (hub) maradt talpon: a római Leonardo Da Vinci (Fiumicino) repülőtér, valamint az Atatürk, Isztambulban. Az Eurocontrol - a légiirányítást végző szervezet - adatai szerint szombaton a légijáratok háromnegyedét kellett törölni az öreg kontinensen.
A teljes európai leállás miatt a légitársaságok kezdik elveszteni a türelmüket: az első egy nap még jól jött nekik, hiszen elvégezhették a tervszerű karbantartásokat, mostanra azonban kezelhetetlenné kezd válni a helyzet: a gépeket konzerválni kell, hogy az aláhulló por még véletlenül se tegyen kárt bennük. Egyre több a külföldön ragadt utas, akik nem tudnak hazamenni: az európai szárazföldi közlekedés gyakorlatilag elérte kapacitása maximumát, nem lehet nemzetközi vonat- és buszjegyet kapni, feljutni a kompokra, s az autóbérlés is lehetetlennek tűnő kihívás.
Az Air France több, mint kétezer szállodai szobát foglalt le a párizsi Charles De Gaulle repülőtér környékén, de többre nincs módja. (A szabályok szerint nem is kötelezhetők erre.) A Ryanair gyakorlata a mostani esetben, hogy nem fizet az utasnak, hanem utólag, számla alapján nyújt kompenzációt - ezt a gyakorlatot követi a legtöbb légitársaság. Igazi költségeik ugyanakkor csak az üzemelés felújítása után jelentkeznek majd, hiszen több tízezer embert kell elszállítaniuk, akik az elmúlt napokban nem tudtak elutazni - az egyébként szokásos normál forgalom mellett.
Csak egy példa: a londoni Heathrow, ahol 1250 gép fordul meg, napi 180.000 utast kezel, vagyis ott már jóval több, mint félmillió ember ügyét kell kezelni. Hasonló nagyságrendű forgalmat bonyolít Frankfurt, Párizs, Amszterdam, s ott van még a kisebb Brüsszel, München, s még sorolhatnánk. Utóbbiban vész-ágyakat osztottak ki a terminálban, hogy a kimerült utasoknak ne a földön és a padokon kelljen aludniuk.
Amikor újraindul a forgalom, akkor a légitársaságok fő prioritásként, a külföldön rekedt utasokat próbálják majd hazavinni. Ez azt jelenti, hogy több százezer utas jegyét kell átfoglalniuk. Annak érdekében, hogy helyet biztosítsanak a kintrekedteknek a járatokon, megpróbálják majd "rávenni" az otthonról utazni szándékozókat, hogy halasszák el útjukat néhány nappal, mire normalizálódik a helyzet. Utalványokkal és készpénzzel, esetleg törzsutas-pontokkal motiválják az embereket. Aki pedig ennek ellenére is lemarad egy gépről, annak a normál üzem mellett immár szállás és kompenzáció jár majd.
Nem csoda, ha a légitársaságok - akik egyébként is csehül állnak anyagilag - türelmetlenek. A Lufthansa és a KLM már - engedéllyel - tesztrepüléseket végzett, hogy kis magasságban vissza tudják-e juttatni a külföldön ragadt gépeiket a bázisrepülőterekre: ha igen, akkor gyorsabban tudják helyreállítani a menetrendjüket. Háromezer méteren és magasabb szinteken is kísérleteztek, a jelentések szerint a gépekben nem esett kár. Ez azonban sovány vigasz, mert ilyen magasságon csak vész-forgalom biztosítható, menetrendszerinti repülés nem: a gépek rengeteget fogyasztanak, lassabban haladhatnak, s jóval több károsanyagot bocsátanak ki.
A tesztrepülés azonban jól mutatja: a szakemberek nem teljesen biztosak abban, meddig áll fenn a hamu jelentette veszély, ezért a teljes biztonság érdekében a nulla kockázat elve szerint biztosra mennek, addig marad a tiltás, amíg a hamu. Jól is teszik: a finn légierő még a légtérzár előtt gyakorlatozni küldte az F-18-as repülőit, amelyekben komoly károk keletkeztek, szinte mindegyik gépnél hajtómű-javításra van szükség.
A tilalom most már nemcsak a légiiparra, de az egész gazdaságra veszélyes: a kontinens gazdasága be van rendezkedve a légiutakra, az áruszállítás, az üzleti utazások és a tiruzmus, valamint a postaforgalom terén is. Egy hosszabb leállás már a nemzeti infrastruktúrák hiányos működésében is jelentkezni fog, de komoly károkat szenvednek az egyes nemzetgazdaságok is.
