Ugyanazért az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésért nem fizetheti az egyik cég sokszorosát annak, mint a másik. Az Európai Bizottság szerint egyértelmű, hogy a kormány egyes vállalkozásoknak jogellenes állami támogatást nyújtott az élelmiszer-felügyeleti díj bevezetésével és annak mértékének meghatározásával. Az élelmiszer-felügyeleti díjra vonatkozó jogszabályt át kell majd alakítani, úgy, hogy az minden piaci szereplőt egyformán terheljen – áll a testület álláspontjában, amelyet az élelmiszer-felügyeleti díj felfüggesztéséről szóló döntésének kapcsán tett közzé. A tavaly kivetett teherről a kiskereskedelmi szakma tényként szögezi le: a multinacionális áruházláncok megsarcolása volt a célja.

Mivel a döntés még nem végleges, így a vizsgálat végéig elvileg módosulhat Brüsszel véleménye: a magyar kormánynak most egy hónapja van arra, hogy válaszában meggyőzze ennek ellenkezőjéről az uniót. Amely aligha lesz könnyű. A dokumentumból kiderül, hogy a magyar kormány már tavasszal bizonygatta az uniós illetékeseknek, hogy a kiskereskedelmi cégekre kivetett teher nem valósít meg tiltott állami támogatást, ám a jelek szerint nem sikerült meggyőzniük az illetékeseket. Kérdés, hogy maradt-e még puskapora a kormánynak?

A sarcot úgy alakította ki az Orbán-kabinet, hogy a nagy forgalmú hálózatoknak aránytalanul sokat kelljen fizetnie, így az összességében 30 milliárdosra saccolt teherből nagyjából 28 milliárd körüli adó esett volna a nagy láncokra, míg a franchise rendszerben szerveződött hálózatok, mint a CBA, a Coop és a Real, ahol az egyes tagvállalatokra csak a forgalom kis része esett, alig fizettek volna.

A bizottság irománya szerint amennyiben a testület később jogellenesnek mondja ki a élelmiszer-biztonsági törvényt, úgy a megsarcolt multicégeknek visszajár a többletbefizetés, a támogatott cégeknek pedig fizetni kell majd, mintha egységes adókulcs lett volna. Azonban úgy tudni, hogy a piaci szereplők idejében megneszelték, hogy Brüsszel felfüggeszti az intézkedést, így a nagy cégek nem siettek az adó átutalásával, a kedvezményezett Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pedig július közepén közleményben tudatta, hogy az uniós felfüggesztés miatt eltekint az adó befizetésétől.

Amennyiben az unió jogellenesnek találja az élelmiszerlánc-biztonsági törvényt, úgy a láncok megindulhatnak az ezzel egy kaptafára készült kiskereskedelmi különadó ellen. E jogcímen korábban közel százmilliárd forintot fizettek be a nagy áruházláncok.