Mint arról lapunk több ízben is beszámolt, a különadót azzal dobta vissza az Alkotmánybíróság (AB), hogy annak elvonása az emberi jogi bíróság szerint aránytalan, ezért annak mértékét nulla százalékra csökkentette (ma a jogszabály 75 százalékos elvonásról szól, ez egyelőre nem vita tárgya).

Az AB döntésével formálisan adómentessé váltak a korábban megadóztatott, két-, illetve 3,5 millió forint feletti végkielégítések: a pénzt azonban a kormány nem adta vissza, mondván, adózni azért csak kellene a bevétel után. A helyzetet törvényben kellett rendezni, a mostani ötlet szerint a korábban különadó alapját képező összegek után amolyan átalányadót kellene fizetni. Az adó mértéke függne a végkielégítés évétől, 2010-re ez 40, majd 2011-re 15, egy évre rá húsz, és 2013-ra 25 százalék volna.

A 2010-es 40 százalék magyarázható azzal, hogy akkor még kétkulcsos volt az szja, és ezért az adóteher is magasabb, arra nincs magyarázat, miért épp 40 százalékon lett belőve az adóteher. Lehetett volna anynyi is, amennyi akkor a bérteher volt, ez több mint 70 százalékos elvonást jelentene. Arra viszont szinte semmi magyarázat nincs, a 2011–2013 időszakra milyen elv szerint differenciálta a törvényt benyújtó Miniszterelnökség az adóterhet.

Az szja ezekben az években folyamatosan csökkent – kezdetben még számolni kellett a szuperbruttóval is –, végül 16 százalékon állt meg, ám ehhez kapcsolódik még járulék is. A javaslat annyit rögzít: figyelembe vették a visszatérítés és a különadó teljesítése közötti időtartamot. A javaslat szerint nem jár majd vissza automatikusan senkinek pénz, ehhez az érintetteknek maguknak kell intézkedniük. Innen azonban elvileg már automatikus a dolog: a hatóság levonja az adott évre meghatározott adót, és a különbözetet visszautalja.

A módosításokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell azzal, hogy ha egy magánszemély ezzel a lehetőséggel él, akkor a más fórumokon vissza kell vonulnia – praktikusan a bírósági szakban lévő ügyeknél nem követelheti a többi pénzt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt fekvő ügyekben (úgy tudjuk, a hatóság sok esetben csak az időt húzta az utóbbi időben, mert megfelelő jogszabály híján nem tudtak határozatot hozni) ezek szerint a hatóság magától utalja majd vissza a pénzt. Persze csak ha elfogadják a törvényt és az hatályba is lép.

A már lezárt pereknél nem lesz változás, vagyis ha valaki visszakapta a pénzét, attól már nem lehet beszedni. Azért a helyzet nem ennyire csodálatos, ez a szabályozás is tartogat buktatókat. Probléma, hogy a mostani jogszabály is tartalmaz egy visszamenőleges, az érintettek számára negatív változást: egy momentán nulla kulccsal adóztatott bevétel terhét emeli meg, és állapít meg utólag fizetési kötelezettséget. Az utólagos adóztatást így – akkor is, ha az több esetben csak 15 százalékos elvonást jelent – meg lehet támadni az Alkotmánybíróság előtt.