Mint arról beszámoltunk: a tranzakciós illetékből az év első felében a vártnál kevesebb bevétel folyt be a költségvetésbe, ezért a kormány javaslatára a parlament júniusi döntésével egyszeri, az első negyedévben befizetett illeték duplájának megfelelő adót vetett ki a bankokra. Az összesen 75 milliárd forintos elvonásból 6,8 milliárd jut az UniCreditre, amely nemrég arról értesítette céges ügyfeleit, hogy egy az egyben tovább terheli rájuk a különadót. Az áthárítás nagy felzúdulást váltott ki, az ügyfélvesztéstől tartó bank pedig gyorsan visszakozott. – Rossz döntést hoztunk, amelyet meg kellett változtatni – fogalmazott csütörtöki sajtótájékoztatóján Patai Mihály elnök-vezérigazgatója.

Az UniCredit ugyan nem fizetteti meg ügyfeleivel az említett összeget, ez azonban nem jelenti azt, hogy tétlenül nézné, ahogyan a különadó elviszi éves nyereségének nagyjából a harmadát. A pénzintézet közterheinek emelkedését részben egyéb költségeinek csökkentésével igyekszik ellensúlyozni. A bank bezárja tizenöt fővárosi fiókját, így egységeinek száma a jelenlegi 120-ról 105-re, ezen belül Budapesten 58-ról 43-ra csökken, emellett megválik több tucat dolgozójától és lefarag működési kiadásaiból is. Az UniCredit a 6,8 milliárd forintot 40 százalékban a fiókok bezárásából, 30 százalékban az elbocsátásokból és a költségcsökkentésből, míg a fennmaradó részt bevételeinek jövőre tervezett növelésével hozná vissza – de már csak jövőre, mivel a hálózat csökkentése és a leépítés idén még inkább kiadással jár.

– Egy banknak nyereségesnek kell lennie. Ezzel tartozik betéteseinek, tulajdonosainak, és a környezetnek, amelyben működik – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Hozzátette: az UniCredit eddig terjeszkedett, most kénytelen lesz összébb húzni magát. Később, kérdésre válaszolva elmondta, hogy a díjakba később sem tervezik beépíteni a tranzakciós illeték alapján kivetett különadót. – Az UniCredit transzparensen terheli tovább ügyfeleire a bankot sújtó költségeket. Ezt akartuk most is, csak rosszul sült el – foglalta össze Patai Mihály, aki szerint a tranzakciós illeték januári bevezetésekor az ügyfelek egy része a határon túlra, külföldi bankhoz telepítette pénzügyeit, és reális veszély volt, hogy most egy újabb kör tesz így.

A Magyar Bankszövetség elnöke mai sajtótájékoztatóján, majd valamivel később, a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara rendezvényén tartott előadásában is elmondta, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkentek a bankok bevétele: a lakossági és a vállalati hitelezés visszaesett, az ingatlanfejlesztések- és a projektfinanszírozás lényegében leállt, az önkormányzati hitelezés pedig a változó jogszabályi környezet miatt esett vissza. Az így beinduló folyamatokra a kormányzat még rá is segít azzal, hogy igazságtalan és helytelen terheket a pénzintézetekre, míg más szereplőket tőkeemeléssel támogat, vagy éppen bankot épít a takarékszövetkezetekből. A kabinet célja ezekkel az intézkedésekkel az, hogy feltörje a húsz év alatt kialakult hazai status quo-t – tette hozzá.

Már eddig is harmadával-felével csökkentek a magyarországi bankszektor bevételei, a folyamat pedig még nem állt meg. A kormány lépései miatt egyes külföldi bankoknak át kell értékelniük a magyarországi jelenlétüket, lesznek, amelyek összehúzódnak, csökkentik az aktivitásuk, még kevesebbet hiteleznek, de lesznek olyanok, amelyek kivonulnak erről a piacról és eladják itteni érdekeltségük. Patai Mihály szerint a következő időszakban lesz két-három bank, amely a távozás mellett dönt, kérdés azonban, hogy kinek tudnák eladni leányaikat, mivel a jelenlegi piaci helyzetben nincs érdeklődés a magyarországi bankok iránt.