Nem mernek szembemenni a dohánycégek a kormány dohány-kiskereskedelmet radikálisan átalakító elképzeléseivel – derült ki a nemrég alakult Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz) által szervezett háttérbeszélgetésen elhangzottakból.

Ehelyett a szövetség a maga részéről diplomatikusan, inkább finomhangolásnak tűnő javaslatokkal próbálja a kormány törvényjavaslatának a legkeményebb részeit életszerűvé és használhatóvá formálni, ám a DMBSz javaslatai magát a törvény alapelgondolását, a dohány-kiskereskedelem államosítását nem érintik.

Márpedig tényszerűnek tűnik – bár egzakt adatok erről még nincsenek –, hogy a dohánymonopólium miatt a dohányágazat igen jelentős forgalomcsökkenésnek néz elébe.

Mint ismeretes, a kormány nemrégiben nyújtotta be a dohánykereskedelem radikális átalakítását célul tűző törvénytervezetét. Ebben a törvényalkotók egészségvédelmi okokkal magyarázzák, hogy a törvény elfogadása esetén Magyarországon osztrák mintára csak dohányszakboltokban lehetne cigarettát kapni, így nemcsak a szórakozóhelyekről, de a nagy hipermarketekből is kiszorulna a dohány.

A javaslat szerint a jelenlegi szabadpiaci rendszer helyett a dohányárusítás jogát az állam adná ki koncesszióba, azt pályázat keretében kaphatnák meg az üzlettulajdonosok, amiért évente licencdíjat kellene fizetniük. Ugyanakkor a törvényjavaslat meglehetősen szigorú kritériumokat támaszt: 2000 lakosonként nyílhatna egy új üzlet. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 43 ezer eladóhellyel szemben 2013-tól csak 6-7 ezer helyen lehetne dohányterméket kapni.

Bár minden emberi számítás szerint a dohánycégeknél ez jelentős forgalomcsökkenést fog jelenteni, azonban a DMBSz magát az államosítási elképzelést nem kritizálja. Pontosabban: Mikola Gergely, a British American Tobacco (BAT) vállalati kapcsolatok igazgatója hangsúlyozta, hogy a törvény céljaival – az abban megfogalmazott egészségvédelmi célokkal - egyetértenek, ám a jelenlegi javaslathoz képest néhány ponton módosítást javasolnak majd a törvényhozóknak.

Eddig ugyanis állításuk szerint a kormányzattól senki sem kérte ki a véleményüket, a Nol.hu külön végigkérdezte az ott lévő cégvezetőket, ám egybehangzóan állították, hogy korábban a parlament honlapjáról értesültek a törvénytervezet tartalmáról, és azóta sem keresték meg őket „hivatalos helyről”, hogy konzultáljanak.

Arról egyetlen cég, illetve a szövetség sem akart nyilatkozni, hogy összességében mekkora forgalomcsökkenéssel számolnak a törvény jelenlegi állapota alapján. A szövetség tagjai ezt azzal indokolták, hogy az ágazatot ért további szigorítások, így a vendéglátóhelyi dohányzás megtiltása, vagy a jövedéki adóemelés is komoly forgalomcsökkenést hozhat, és ezeknek a hatását nehéz lenne elválasztani az eladóhelyek megritkulásának a hatásától.

Azt viszont a DMBSZ ki tudta számolni, hogy a jelenlegi jövedéki adó, illetve az áfanövekedés összességében 20 százalékkal emelheti meg a dohánytermékek árát – már amennyiben a gyártók az összes adóváltozást áthárítják a vásárlóra. (Ami cseppet sem biztos a tavaly nyáron kirobbant, 2004-es árháborúhoz hasonló kemény árverseny láttán.)

Bár az államosítás nyomán a forgalomcsökkenésről nem tudnak nyilatkozni a cégek, az eladóhelyek csökkenése kapcsán szerintük nem is annyira a cigarettafogyasztás, hanem a legális termékek aránya csökkenhet, így a jelenlegi, korábbi évekhez képest visszafogott, 3-5 százalékos csempészcigaretta-arány legalább 15 százalékra nőhet, amivel cirka 80 milliárd forintnyi adóbevételt bukhat a költségvetés.

A DMBSZ javaslatai elsőre inkább nüansznyi módosításnak tűnhetnek: a 2000 fő helyett inkább 1100–1200 lakosként adnának ki egy koncessziót – így nagyjából 10 ezer eladóhely jöhet létre. Emellett a lincencdíjat is megosztanák – lenne egy alapdíj, és erre épülne egy forgalomarányos rész, illetve a dohánycégek a dohány-kiskereskedelem kialakulásának a kezdeti „kegyelmi pillanatát” kihasználva beiktatnák a törvénybe, hogy a dohány-nagykereskedelmet teljes egészében elektronikussá tennék, hogy így gyakorlatilag kiszűrhessék az itteni piacról a csempészárut.

(Az más kérdés, hogy azok a kiskereskedők, amelyeknek a DBMSZ a javaslataiban máskülönben egyéb termékek kereskedelmének a jogát is megadná, mennyire fognak lelkesedni attól az ötlettől, hogy az adóhatóság pontos képet kapjon a beszerzéseikről.)

Külön probléma, hogy a törvény jelenlegi állapota sem tudja kizárni, hogy az államosított dohánykiskereskedelem hamar néhány nagyobb vállalkozás kezébe összpontosuljon. Bár a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy egy tulajdonos kezében nem lehet több, mint 9 üzlet – azaz: kilenc koncesszió – ám azt a hazai piacokról is jól ismert gyakorlatot, hogy strómanokkal szerezzék meg az üzletet, a törvény nem tudja megakadályozni. Ez a DBMSZ szerint is komoly aggály, a szövetség dolgozik azon, hogy milyen javaslatot tegyen – ám egyelőre még erről nem nyilatkoztak.