Kiegészítő szabályok kerülnek be a csődtörvénybe, például a csődegyezséget jóhiszeműen eljárva kell megkötni, az egyezség sem a hitelezők egészére, sem azok egyes csoportjaira nem lehet kirívóan előnytelen - egyebek mellett ezt a szabályt iktatta be kiegészítésként április 1-jétől a csődtörvénybe a februárban elfogadott bizalmi vagyonkezelési törvény.

Kirívóan előnytelennek tartja a kiegészítés azt, ha az adós vagyonához képest méltánytalanul alacsony a hitelezők kielégítési aránya. Kirívóan előnytelen az is, ha egyes hitelezői csoportok hátrányosabb helyzetbe kerülnek másoknál.

Az adós - amint megkapja a felszámolásról az elsőfokú bírósági végzést - köteles százezer forint céltartalékot képezni a felszámolási költségekre. Ilyen költség például a vagyon őrzése, a bankszámlavezetés, vagy az iratanyag rendezése. A céltartalékot az adós köteles a felszámoló rendelkezésére bocsátani.

A módosítás különféle kizáró szabályokat tartalmaz még. Így például az adós vagyontárgyait a felszámoló csak a hitelezői képviselet jóváhagyásával adhatja bérbe olyan személynek, aki a felszámolástól visszafelé számolt egy éven belül az adós vezető tisztségviselője, illetve kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa volt.