Szeptember végén jelentették be Finnországban, hogy 2017-ben vége az édességekre és jégkrémekre 2011-ben kivetett jövedéki adónak. Az elvonás egyedül a cukrozott üdítők vonatkozásában él tovább. Ám az utóbbi elvonást amúgy sem valami magasztos, egészségvédelmi megfontolásra hivatkozva vezették be. A fő szempont 1940-ben az import termékek elleni védekezés volt.

Más kérdés, hogy az Európai Bizottság a jövedéki adó néhány éve bevezetett változatában is a protekcionista megfontolásokat vélte felfedezni. Amit jelez az is, hogy a finnek az adó eltörléséről éppen a bizottság vizsgálatai nyomán határoztak.

Az uniós ellenőrök ugyanis arra jutottak: Finnország a jövedéki adó révén tiltott állami támogatást valósított meg, miután az állami sarc hátrányos módon különböztetett meg hasonló termékkategóriába tartozó termékeket. A bizottság szerint így azok a termékek, amelyek megúszták az adóztatást, valójában tiltott állami támogatásban részesültek.

Mi több, az sem kizárt, hogy ezen termékek gyártói, a bizottság döntésére hivatkozva, kártérítést követelnek majd az államtól az elmúlt években elszenvedett piaci hátrányért. Amit megalapozhat, hogy a bizottsági álláspont szerint az adó egyértelmű versenyelőnybe hozta a belföldi termékeket, hiszen az importőröknek az adót a vámokon felül kellett megfizetniük.

Finnország nincs egyedül az egészségre károsnak ítélt anyagokat tartalmazó élelmiszerek adójának eltörlésével. Dánia 2011-ben bevezette, majd 2014. január 1-jei hatállyal el is törölte a telített zsírokat tartalmazó élelmiszerekre kivetett adót. A kormány úgy érvelt: az adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagyis a lakosság egészségügyi mutatóiban nem következett be a kívánt javulás.

Cserébe az adó károsan befolyásolta az ország gazdasági versenyképességét, és munkahelyek megszűnését eredményezte főként a határ menti régiókban, ahol a vásárlók egyre nagyobb számban utaztak át a szomszédos országokba, így Németországba és Svédországba, hogy ott olcsóbban vehessék meg a Dániában adóval drágított termékeket. A dán kormány szerint az adó kivezetésével ötezer munkahelyet mentettek meg.

Bárhogy is, hazánkban a kérdés leginkább az, mit tanul a finn és a dán példából a magyar kormány. Ragaszkodnak-e a népegészségügyi termékadó (NETA) megkérdőjelezhető rendszeréhez, vagy megelőzve a kétes kimenetelű uniós vizsgálatot és belátva, hogy a károsnak ítélt élelmiszerek adóztatása nem teszi egészségesebbé az embereket, inkább a finnek és a dánok nyomába lépnek.