Csalódást keltő negyedéves eredményeket közölt a hajdan a világ legnagyobb számítógépgyártójának számító Dell. Felerősödik ezzel a szeptember 12-i közgyűlés tétje: arról kell dönteniük a részvényeseknek, hogy milyen üzleti stratégiára térjenek át és főképp: ki vásárolhassa meg a Michael Dell alapító-vezérigazgató által irányított vállalatot.

Az augusztus másodikával véget ért három hónapban a profit 204 millió dollárra zuhant. Az egy évvel ezelőtti 732 millióhoz képest ez 72 százalékos visszaesés. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 275 milliós nyereséggel kalkuláltak.

A Dell 3,9 százalékkal kevesebb PC-t adott el az egy évvel korábbihoz képest, ami viszonlag kedvező eredménynek tekinhető, ha csak azt nézzük, hogy a Gartner adatai szerint a világpiacot 10,9 százalékos zsugorodás és 76 millió eladott készülék jellemezte a második negyedévben.

Az amerikai cég piaci részesedése nem változott, a Lenovo és a HP mögött 11,8 százalékkal a harmadik helyet foglalja el. A másfél éve tartó folyamatos lassulást a táblagépek megjelenése és térnyerése okozza, s a Dell egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy alulbecsülte ennek jelentőségét és későn reagált az eseményekre.

A Dell bevételeinek mintegy kétharmada ma még a számítógép-eladásokból származik. Itt a forgalom a második negyedévben öt százalékkal, 9,1 milliárd dollárra olvadt, miközben a szerverek, adattárolók és hálózati eszközök alkotta vállalati szegmens nyolc százalékos növekedéssel 3,3 milliárd dollárt hozott a konyhára.

A teljes árbevétel nem változott, a 14,5 milliárdos összeg háromszázmillióval marad el a várttól.

Az egyre gyengülő teljesítmény miatt elodázhatatlan a Dell átszervezése, amit a két egymással vitatkozó nagyrészvényes és a mögöttük álló tőkeerős fedezeti alapok másként képzelnek el. A cégben legnagyobb, 15,9 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Michael Dell a Silver Lake alapkezelő támogatásával kivezetné a céget a tőzsdéről, mert magánvállalatként, a folytonos profitkényszer nyomásától megszabadulva könnyebben tudná azt ismét növekedési pályára állítani.

Vele szemben a 8,9 százalékos pakettel bíró Carl Icahn nagybefektető partnerével, a Southeastern Asset Managementtel a börzén tartaná a Dellt, s a hagyományos profil megerősítésével próbálkozna, emellett egy 15,6 milliárd dollár értékű részvényvisszavásárlási programot hirdetett papíronként 14 dolláros ajánlattal és bónuszokkal.

Michael Dellék 13,75 dolláros részvényenkénti ajánlatot tettek, 24,9 milliárd dollárra értékelve ezzel a céget. Pluszban 13 centes egyszeri osztalékfizetést is kilátásba helyeztek.

Az igazgatóság független tagjaiból felállított bizottság Dell ajánlatát javasolja elfogadásra a részevényeseknek, megalapozottnak és kevésbé kockázatosnak minősítve azt riválisáénál. Nyilván azt is szem előtt tartják, hogy amíg Michael Dell alapító elsősorban szakmai, addig Carl Icahn pénzügyi befektetésként tekint számítógépgyártóra.

A saját erőből és hitelből történő felvásárlást tervező Dellt a háttérben a Microsoft is segíti, igaz csak anyagilag, egy kölcsön erejéig. Az első ajánlat januári megtételekor a Microsoft  még Dellék partnereként szerepelt, csak később húzódott háttérbe.

Az árfolyam a csalódást keltő negyedéves adatok közlése után 13,71 dollárnál jár, vagyis a profitra hajtó részvényesek most nem sokat nyernek Dell ajánlatával. Nem mindenki gondolja így: nagy befektetési alapok – vérszagot érezve - három hónap alatt 6,5-ről 18 százalékosra növelték részvényhányadukat.

 

Az ajánlatról döntő közgyűlésen egyelőre Dell poziciói látszanak erősebbnek, de Icahn szívósságát ismerve nem lefutott a mérkőzés. A nagybefektető már jogi útra is terelte az ügyet, megakadályozandó, hogy a szavazásnál figyelembe vehető részvényhányadokkal manipulálva számára kedvezőtlen határozat születhessen a közgyűlésen.