Újabb céggel kötött startégiai partnerséget a kormány: ezúttal a kabinet nevében Cséfalvay Zoltán gazdaságstartégiáért felelős államtitkár írta alá az együttműködésről szóló megállapodást Gerard Grayjel, a Tesco magyarországi ügyvezető igazgatójával kedd délután a Parlamentben. Úgy tudni, hogy az eddigi, multinacionális cégekkel kötött stratégiai partnerségi szerződésekhez hasonlóan a Tescóval kötött megállapodásban sem szerepelnek konkrétumok, hanem a cég és a kormány is kifejezi a hosszú távú együttműködési szándékát.

Ami különbség: míg az eddigi multinacionális cégeknél (Microsoft, General Electric, Coca-Cola, Richter, Alcoa-Köfém, Audi, Daimler) a kormányzati mosolyoffenzíva jegyében aláírt megállapodások lényegében az addigi ügymenetet rögzítették írásba, addig a Tesco esetében nagyon is lehet tétje a most aláírt papírnak. A mai szerződés aláírásával a Fidesz kereskedelempolitikája mondhatni totális hátraarcot produkált korábbi célkitűzéseinek - nem véletlen, hogy hírek szerint kormánypárti berkekben az utolsó pillanatig fúrták a Tescóval kötendő megállapodást.

A 2010-ben hatalomra került Fideszt eleve erős multiellenes érzelmek jellemezték, ezen belül különösen a nagy nemzetközi áruházláncok számítottak – illetve bizonyos körökben számítanak ma is – fő ellenségnek. Az akkor a "változás" jelszavával kampányoló ellenzéki pártot nem választották el fényévek a korábbi, Gráf József-féle szocialista agrárigazgatástól, így a Fidesz – jobb híján – választási programjának tekinthető Nemzeti ügyek politikája című írásban egyértelműen az agrárlobbi már korábbról ismert jelszavai és törekvései köszöntek vissza, amelyek szerint az élelmiszer-ipari és a kiskereskedelmi ágazat hazai kisvállalkozásai lemorzsolódásáért elsősorban a nagy, multinacionális kereskedőláncok nyomulása tehető felelőssé. Nem is kertelt a Nemzeti ügyek politikája: az írásmű szerint a jó állam feladata, hogy "szabályozások finom hálójával" megvédje a hazai vállalkozásokat.

Az első egy év gyakorlatilag annak a jegyében telt, hogy a berendezkedő Fidesz minden elképzelhető adminisztrációs eszközzel megtörje a nagy kereskedőláncok, elsősorban a 17 százalék körüli piacrészével piacvezető brit Tesco pozícióját. Míg Orbán Viktor személyesen látogatott el a két legnagyobb hazai lánc, a Coop és a CBA rendezvényeire, addig a nagy láncok kormánykapcsolati igazgatói, vezetői előtt rendre zárva maradtak nemhogy a miniszterelnöki, ám nemritkán minisztériumi osztályvezetői ajtók is. Gerard Gray nemrégiben egy lapunk számára adott interjújában elárulta, hogy a kormányváltás után mint az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató Tesco vezetője gyakorlatilag egy évig nem tudott kapcsolatba lépni még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel sem.

Ezzel egy időben megindult a "szabályozások finom hálójának" szövögetése. Az élelmiszer-biztonsági, illetve fogyasztóvédelmi hatóságok egyre keményebb jogköröket kaptak, és piaci szereplők visszajelzései szerint gyakran volt olyan érzésük, hogy a kormány afféle bunkósbotként használja ezeket a szerveket. Előfordult, hogy egy, a kormány akkori intézkedéseivel szemben a sajtóban kritikusan nyilatkozó menedzser cégénél másnap már egymásnak adták a kilincset a különféle hatóságok ellenőrei.   

Ezzel együtt a kormánypárt soraiban megindult az ötletelés a nagy láncok terjeszkedésének megállításáról is. Előbb a kamarai törvénybe próbáltak beilleszteni olyan passzust, ami vétójogot adott volna egy adott területen lévő kiskereskedőknek arra, hogy ott nagy áruház nyílhasson, majd később a Fidesz a Lehet Más a Politika (LMP) ötletét kisajátította és tökéletesen saját igényeire formálva létrehozta a plázastopot, amivel elsősorban a német diszkontláncok, a Lidl és Aldi terjeszkedését állították meg, de a Tescónak is el kellett napolnia beruházásait.

Mindezek mellé a Tesco kemény sajtókampányt is kapott a nyakába. Míg korábban a tévé képernyőjén a Tesco szóvivői gyakran szerepeltek valamilyen ágazati kérdés kapcsán, a kormányváltás után jobbára csak negatív színezetben tűntek fel. Erre volt is elég alkalom, mivel a kormányhoz közel álló Magyar Nemzet gyakorlatilag heti rendszerességgel cikkezett a Tescónál vélt munkáltatói jogsértésekről, vagy éppen arról, hogy egerek rohangálnak az áruház polcain.

A Tesco számára mindez inkább csak "szurkapiszkának" tűnt. Azonban később, 2010 őszén jött a hideg zuhanyként a krízisadó. A krízisadókról szóló törvény ötletes kialakításának köszönhetően a kiskereskedelmi ágazatra kirótt 30 milliárd forintos teher majd felét, 13 milliárd forintot a Tescónak kellett kifizetnie, méghozzá gyakorlatilag néhány héten belül. Úgy tudni, hogy ez a döntés az angol cégvezetést rendkívül megdöbbentette, és pillanatok alatt befagyasztották az itteni beruházásaikat.

Hasonló arculcsapás lehetett a cég számára, hogy a kormány által 2012 elején létrehozott Erzsébet-utalványhoz jó darabig egyetlen nagy multinacionális cég, így a Tesco sem férhetett hozzá, amivel a kormány egy éves szinten 150 milliárd forintos piacról zárta ki egy ideig ezeket a cégeket. Gerard Gray lapunknak adott interjújában nem is titkolta, hogy komoly erőfeszítésébe tellett, hogy az anyacég vezetését meggyőzze arról, hogy valamennyit engedjen beruházni Magyarországon.

Azután pontosan nem lehet tudni, hogy miért, de nagyjából a gazdasági problémák sokasodásával és a kormány – akkori – IMF-fordulatával egy időben megtört a jég a kabinet és a Tesco között. A Tesco ezt azzal magyarázta, hogy jó másfél éves munkával sikerült tárgyalóasztalhoz ülni a Fidesz nagyjaival és elmagyarázni nekik, hogy a Tesco mint a legnagyobb hazai munkáltató nagyban hozzá tud járulni a hazai GDP fejlődéséhez.

2012 áprilisában aztán a Tesco elsőként a nagy láncok közül megkapta az Erzsébet-utalvány elfogadásának a jogát, és ezzel egy időben a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) munkacsoport jött létre a Tescóval közösen – azóta a Spar és az Auchan is elfogadja az Erzsébet-utalványt. Ezzel nagyjából egy időben a Magyar Nemzetből is eltűntek a Tescóról szóló cikkek.

A kormány és a Tesco közötti együttműködést az is megpecsételte, hogy nemrégiben a Tesco a kormányközeli kötődéseiről ismert Századvéget bízta meg egy, a Tesco magyar gazdaságban betöltött szerepéről szóló tanulmány írásával. A megbízási díjról egyik fél sem nyilatkozott.