A fideszes politikus azt mondta: hétfőn sokan két bejelentést vártak a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, egyrészt azt,  hogy csökkentik a jegybanki alapkamatot, másrészt pedig, hogy  ciprusi cégügyei miatt lemond posztjáról, azonban egyik sem  következett be.

Simor András hallgatja a parlamentben a ciprusi cégügyét firtató képviselői kérdést

Azok után, hogy Simor András az elmúlt hetekben nyilvánosságra  került ügyek miatt morálisan megbukott, mára már szakmailag is  alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a jegybank elnöke maradhasson -  jelentette ki Cser-Palkovics András.

A Fidesz helyettes szóvivője szerint ugyanis a hazai és a  nemzetközi elemzők és szakértők többsége alapkamat-csökkentést  sürgetett, a hazai vállalkozások is ezt várták, hogy levegőhöz  juthassanak. Hozzátette: nemzetközi példák is azt mutatják, hogy az  alapkamat csökkentésére lett volna szükség, hiszen az Európai  Unióban Magyarországnál csak Romániában magasabb az alapkamat,  másrészt ezen a héten várhatóan több környező országban, így  Lengyelországban és Csehországban is alapkamat-csökkentés várható.

Cser-Palkovics András szerint a jegybank azzal a hozzáállásával,  amit hétfőn is mutatott, a rossz kormányzás mellett szintén  felelősséget visel a gazdaság állapotáért és a munkahelyek  megszűnéséért. A jegybank felelős azért, hogy a munkanélküliség  folyamatosan nő Magyarországon - hangsúlyozta a fideszes politikus.

Cser-Palkovics András a jegybankelnök Zeneakadémiánál betöltött  pozíciójáról szóló sajtóértesülésekről, kérdésre válaszolva azt  mondta: ebben az ügyben is zavaros nyilatkozatokat tesz a jegybank  vezetése, de ha Simor András az oktatási tárcától kap fizetést,  akkor felvetődik a jegybankelnök függetlenségének kérdése is.  Hozzátette: ez is azon ügyek közé tartozik, amelyek miatt a Fidesz  morálisan és szakmailag is alkalmatlannak tartja posztjára Simor  Andrást.

A Magyar Nemzet keddi száma az MNB elnök vagyonnyilatkozatára  hivatkozva arról számolt be, hogy Simor András a Liszt Ferenc  Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának elnöki tisztségét tölti  be, havi bruttó egymillió forintért. Simon Attila alkotmányjogász  szerint a két pozíció az MNB-ről szóló törvény szerint  összeférhetetlen egymással. A jegybankelnök számára a gazdasági  tanács vezetését - mivel ez gazdasági feladat - szigorúan tiltja a  jogszabály. Az alkotmányjogász szerint ez az eset ráadásul súlyosabb  egy átlagos összeférhetetlenségnél, hiszen a jegybankelnök a kormány  egyik tagjától, az oktatási minisztertől kap havi juttatást.

Az MNB kommunikációs osztálya a Magyar Nemzettel azt közölte: a  jegybanktörvény értelmében nem összeférhetetlen az elnöki tisztséggel.