Fiat-Magna párharc az Opelért

Már csak két befektető, az olasz Fiat és a kanadai-osztrák autóipari beszállító, a Magna maradt versenyben a csőd szélén egyensúlyozó Opelért. Ez az egyetlen kézzel fogható eredménye annak a több mint nyolc órás maratoni válságcsúcsnak, amely csütörtökön hajnalban ért véget Berlinben.

A német kormányt alaposan meglepte az Opel amerikai anyacége. A General Motors (GM) ugyanis teljesen váratlanul 300 millió euróval többet kér ahhoz, hogy el tudja kerülni a körbe zárt villámos autómárka csődeljárását. A detroiti konszern az eddig igényelt 1,5 milliárd euró helyett 1,8 milliárd eurós áthidaló segítséget vár a nagykoalíciós Merkel-kabinettől, illetve a németországi Opel-üzemeknek otthont adó négy tartomány kormányaitól. Peer Steinbrück (SPD) német pénzügy és Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) német gazdasági miniszter igen élesen bírálta a GM-et, illetve az Obama-adminisztrációt a berlini válságcsúcson tanúsított magatartásért.

A GM villámcsapásszerűen érkezett új követelése miatt nem született megállapodás sem az áthidaló finanszírozásról, sem pedig arról, hogy a remélt befektető belépéséig vagyonügynökség alá vonnák az Opelt. Berlinben ugyanakkor pozitív jelnek tekintik, hogy GM minden európai érdekeltségét, továbbá a kapcsolódó gyártási-ipari technológiákat és szabványokat tartozásmentesen átruházott német leányvállalatára, a rüsselsheimi központú Adam Opel GmbH-ra, így az anyacég egyre valószínűbbnek tűnő csődje nem fogja érinteni az immáron önállósított Opelt.

Guttenberg közlése szerint a válságcsúcsot pénteken folytatják, a versenyben maradt két befektetőnek - a Fiatnak és a Magnának - addig kell benyújtania átdolgozott-feljavított ajánlatát. Az Opelért szintén induló Ripplewood pénzügyi befektetőcsoport kiesett, míg a hét elején bejelentkező kínai Beijing Automotive Industry Corporation (BAIC) teljesen esélytelen. Az óra az Egyesült államokban is „ketyeg", jövő hétfőn jár le az a határidő, amit az Obama-kabinet adott egy új vállalati koncepció benyújtására a GM-nek.

A német szakszervezetek és a szociáldemokraták a Fiat-Magna párharcban az utóbbit favorizálják. Főleg azért, mert a kanadai-osztrák cég mind a négy németországi Opel-üzemet megtartaná, s a tízezer európai Opel-alkalmazott tervezett elbocsátása is csak kisebb részben érintené a szövetségi köztársaságot.

A Magna és a vele szövetkező orosz Szberbank 700 millió eurót fektetne az Opelba, viszont legalább 4,5 milliárd eurós állami hitelgaranciát kér az Opel-üzemekkel rendelkező európai államoktól. A Magna főleg az orosz autópiaccal szemez, ahol az ötmillió darabosra felfuttatott Opel-termelés jelentős részét értékesíteni lehetne. Tavaly valamivel több mint kétmillió Opel, illetve Vauxhall hagyta el a futószalagokat. Figyelemre méltó, hogy a Magna csak húsz százalékos részesedést szerezne az újonnan létrehozandó Opel Europe-ban, míg a Szberbank és a GM egyaránt 35 százalékos tulajdonhoz jutna. A fennmaradó tíz százalékon az Opel-kereskedők, illetve a dolgozók osztozhatnának.

A Fiat saját márkái, továbbá a Chrysler és az Opel egyesítésével egy globális, éves szinte legalább 6,5 millió gépkocsit értékesítő konszernt tervez. A torinóiak állítólag hatmilliárd eurós állami hitelkezességet kérnek. A Fiat szintén 10 ezer európai Opel-alkalmazott elbocsátását tervezi, s az átszervezéseknek legalább kétezer németországi munkahely esne áldozatul, elsősorban Bochumban és Kaiserslauternben.

Opel-csúcs Brüsszelben

A belga és a flamand kormányfő, Herman Van Rompuy és Kris Peeters közösen írt levelet Angela Merkel német kancellárnak és az Európai Bizottságnak, amelyben uniós megoldást sürgetett az Opel helyzetének megoldására, attól tartva, hogy Berlin csupán a saját érdekeit nézi, s megfeledkezik arról, hogy a vállalat más országokban is működtet üzemeket. A flandriai Antwerpenben például tavaly 132 ezer Opel gépkocsit rakott össze majd háromezer dolgozó, kiknek állását a belga-flamand vezetés nagyon is félti. A belga felszólamlás nyomán péntek délutánra Verheugen ipari biztos összehívta a gazdasági minisztereket, akik egyébként más témákban éppen tanácsülést tartanak Brüsszelben. A találkozó már a második, hiszen március 13-án megállapodtak hasonló körben arról, hogy az érintettek összehangolják lépéseiket, s nem hoznak nemzeti döntéseket mások kárára.

Nos, a belgák, s voltaképpen a Vauxhallért aggódó britek is, úgy vélik, hogy Berlinben nemzeti döntést hozhatnak, minek következtében esetleg úgy határoznak külföldi gyárbezárásokról, hogy velük meg sem beszélik. A belgák egyébként maguk is lendületesen lobbiztak, s a Fiat vezetőségéből kicsikartak egy ígéretet, hogy az antwerpeni üzem marad. De kérdés, milyen szerepet játszhat az olasz társaság. A bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján mind az ipari, mind a versenyügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy március óta rendszeresen konzultálnak az érintett kormányokkal, s meggyőződésük, a német kormány tisztában van azzal, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat be kell tartania. Az uniós versenyhatóság már korábban értésre adta, az Opel sorsát figyelemmel kíséri, s a megállapodás belső piaci hatását nyilvánvalóan megvizsgálja. Pénteken információcsere várható, az egyeztetésen a GM képviselői nem lesznek jelen. (Brüsszeli tudosítónktól)

Roland Koch, Hesse tartományi kormányzója, valamint Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági- és Peer Steinbrueck pénzügyminiszter az Opel válságcsúcsa utáni tájékoztatón
Roland Koch, Hesse tartományi kormányzója, valamint Karl-Theodor zu Guttenberg gazdasági- és Peer Steinbrueck pénzügyminiszter az Opel válságcsúcsa utáni tájékoztatón
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.