A harmincmilliárd forintos injekcióra azért volt szükség, hogy a bank élni tudjon azzal a 120 milliárdos kölcsönnel, melyet szintén az államtól kapott azért, hogy lakossági hitelezését szinten tartani, a kis- és középvállalkozások finanszírozását pedig élénkíteni tudja. A harmincmilliárdból ötmilliárd marad az FHB Jelzálogbanknál, míg huszonötmilliárd az FHB-csoporton belül kihelyezett hitelek értékesítését mára jórészt átvevő, és ezért az állami forrás kihelyezésében is főszerepet vállaló FHB Kereskedelmi Bank tőkehelyzetét erősíti.

Az FHB-nak egyébként vélhetően nem lesz könnyű dolga, ha az állam felé tett vállalását, vagyis hitelállományának szinten tartását teljesíteni akarja. A lakástámogatási rendszer átalakítása, felfüggesztése érzékenyen érintheti az FHB Jelzálogbankot, hiszen kihelyezéseinek közel fele támogatott lakáshitel.

Gyuris Dániel vezérigazgató a közgyűlést követő sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: érthető, hogy a költségvetés nehéz helyzete ilyen döntéseket is generál, de ebben az esetben az államháztartáson túl összetett társadalmi és gazdasági hatásokkal is számolni kell, ezért abban bízik, hogy ez a meccs még nem futott le. Ha az állami kamattámogatott kölcsönök eltűnnek a piacról, akkor - a forinthitelek magas kamata miatt - az ügyfeleknek nem marad alternatívájuk a devizahitelekkel szemben - tette hozzá Harmati László, vezérigazgató-helyettes.

Az FHB 2008-as adózás utáni konszolidált nyeresége 6,68 milliárd forint lett, ám ebből a bank nem fizet osztalékot. Gyuris Dániel ezt a pénz- és tőkepiacok bizonytalan helyzetével, a PSZÁF erre vonatkozó kérésével és az állami szerepvállalással indokolta. A közgyűlés döntött a tíz százalékos szavazati korlát eltörléséről is. A vezérigazgató elmondása szerint az állam vétójogot biztosító részvénye miatt már nincs szükség erre a szabályra.