A GDP hét éve nem látott mértékben, 3,5 százalékkal emelkedett az első negyedévben, és az EU-ban is csak a lengyel és a román adat volt jobb. Az ipari termelés 8,4 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 10 százalékkal bővült. A felfutásban elsősorban a járműgyártás és a kapcsolódó beszállító ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet a gazdaságkutató szerint. Hosszú idő után nemcsak a kivitel, hanem a belföldi értékesítés is emelkedett.

Az építőipari termelés - köszönhetően a kedvező időjárásnak is - több mint 20 százalékkal lett nagyobb. A kiskereskedelmi forgalom 6,4 százalékkal, a dohányforgalom megváltozott számbavételét figyelmen kívül hagyva négy százalékkal nőtt.
A GKI szerint az adatok bizonytalanságát jelzi, hogy az áfabevételek ennél kisebb mértékben, az első negyedévben csak 1,4 százalékkal, az első négy hónapban három százalékkal emelkedtek, miközben a pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása miatt elvileg fehéredő hatásnak is jelentkeznie kellett volna.

A munkanélküliek száma egy év alatt 2,9 százalékponttal, 8,1 százalékra csökkent. A közmunkások nélkül is 2,3 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás. A bruttó átlagkereset 1,8 százalékkal, a közmunkások nélkül 6,4 százalékkal emelkedett az első három hónapban. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az áremelkedés pedig átmenetileg megszűnt, az első negyedévben a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. A prognózis szerint az idei béremelések a rendkívül alacsony infláció miatt feltehetőleg elmaradnak a tavalyitól, három százalék körül alakulhat.

Áprilisban 0,1 százalékkal csökkent a magyar árszínvonal, és az EU másik hat tagállamában is hasonló volt a helyzet.
A magyar adat elsősorban nem a piaci folyamatok, hanem a rezsicsökkentés következménye: a maginfláció 2,4 százalék volt - mutatott rá a gazdaságkutató. Az év hátralevő részében elkerülhetetlen ugyan a piaci áremelkedés, azonban az őszi újabb rezsicsökkentést is figyelembe véve az idei infláció 0,5 százalék körüli, esetleg ez alatti lesz - ismerteti prognózisát a GKI. Így a reáljövedelmek három százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom három százalékos és a fogyasztás két százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges - tette hozzá a gazdaságkutató.

Az államháztartási hiány az első négy hónapban csaknem elérte az éves előirányzatot, a GDP-arányos államadósság pedig a tavaly év végi 79,2 százalékról az első negyedév végére átmenetileg 84,6 százalékra emelkedett. Mivel a túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése már csak az EU-forrásokhoz való hozzáférés miatt is a kormány elsődleges célja, a három százalék alatti deficit elérése szinte biztosra vehető. Ennek terhei közvetlenül feltehetőleg az üzleti szférát fogják érinteni, és csak ennek továbbhárítása a lakosságot - mutatott rá előrejelzésben a GKI.