Felügyeleti biztosok Töröcskei bankjánál
A felügyeleti biztosok kedden átvették a hitelintézet irányítását annak igazgatóságától, s gondoskodnak a megfelelő működésről. A jegybank ezzel párhuzamosan ügyfelenként ötmillió forintban korlátozta a hitelintézet által az ideiglenes intézkedés időtartalma alatt kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális összegét. Ezen összeghatáron belül – ha igénylik – nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez.
A hitelintézet fiókja, internetbankja, kártyaszolgáltatása – a biztosok érkezését követő átadás-átvétel időszakában esetlegesen előforduló rövid szolgáltatási szünetet kivéve – a megszokott módon elérhető, s a korlátozások a befektetési szolgáltatások kapcsán érintett ügyfeleket egyáltalán nem érintik. Az MNB ugyanakkor egyúttal megtiltotta a Széchenyi Banknak hitel és pénzkölcsön nyújtását, kezesség és bankgarancia vállalását, illetve egyéb bankári kötelezettségek végzését.
Az MNB – mint azt korábban a sajtó útján nyilvánosságra hozta – jelenleg átfogó vizsgálatot folytat a hitelintézetnél. Az állami tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. által delegált felügyeleti biztosok kirendelése, illetve az egyéb korlátozó intézkedések a vizsgálatot lezáró határozat meghozataláig, de legfeljebb egy évre, a betétek és más források visszafizetésének korlátozása maximum 90 napig marad érvényben.
A jegybank közleménye szerint a Széchenyi Bank sem mérete (mérlegfőösszeg szerint részesedése a hitelintézeti szektorból 0,14 százalék), sem tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre.
A Széchenyi Bank 51 százalékban Töröcskei István érdekeltségébe tartozik, míg 49 százalékot a magyar állam tulajdonol a pénzintézetben. A pénzintézet az elmúlt hat évben folyamatosan veszteséges volt, így rendre tőkepótlásra szorult, hogy eleget tudjon tenni a törvényi előírásoknak. Tavaly nyáron az állam hárommilliárd forintból értékben emelt tőkét bankban, így szerezett kisebbségi tulajdont a hitelintézetben.
Ám ez a tőkeinjekció sem tartott ki sokáig. A 2013-ban elszenvedett újabb, kétmilliárd forintos veszteség miatt a Széchenyi Bank tőkehelyzete a jogszabályban előírt szint alá süllyedt. A helyzet rendezésére a bank közgyűlése június elején egy két lépcsőben, június, illetve július végéig megvalósítandó, összesen 9,5 milliárd forintos tőkeemelésről döntött – a pénzt Töröcskei Istvánnak, illetve az általa képviselt befektetői körnek kellett volna a hitelintézet rendelkezésére bocsátania – ám a mai napig nincs nyoma annak, hogy ebből akár egy forint is megérkezett a Széchenyi Bankhoz.
A felügyelet egyébként eddig igen elnéző volt a Széchenyi Bankkal. Információnk szerint az MNB közel egy éve átfogó vizsgálatot tart a pénzintézetnél, vagyis pontosan tisztában volt a bank helyzetével. Vélhetően azért nem léptek eddig, mert arra vártak, hogy az említett tőkeemelést megvalósítják a tulajdonosok. Az, hogy most mégis felügyeleti biztosokat nevezett ki a Széchenyi Bank élére arra utal, hogy a tőkehelyzet beígért rendezéséből nem lesz semmi.
Ez azonban még nem feltétlen jelenti a bank végét. A júniusi közgyűlésen a tulajdonosok arról is döntöttek, hogy amennyiben a tőkeemelés nem valósul meg, az álla elővásárlási jogot szerez a többségi tulajdonrészre. Vagyis most a kormányon múlik, hogy a zsebébe nyúlva megmenti a Széchenyi Bankot vagy sem – Töröcskei István azonban szinte biztosan búcsút inthet bankjának, amely tavaly év végén még egy eurórért a magyar Raiffeisen Bankot akarta megvásárolni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben úgy reagált, bíznak benne, hogy a MNB által kirendelt felügyeleti biztos segítségével helyre lehet állítani a Széchenyi Bank megfelelő működését. Hozzátették: az állam eddig minden lehetőséget kihasznált és a jövőben is ki fog használni annak érdekében, hogy a banküzemi működés helyreálljon. Mivel az állam csak kisebbségi tulajdonos a bankban, így a lehetőségei korlátozottak a pénzintézet irányítása és a jelentősebb döntések meghozatalánál.
