Félti az MNB függetlenséget az EKB

Az Európai Központi Bank aggodalmát fejezi ki a Magyar Nemzeti Banknál megfigyelhető kormányzati beavatkozások miatt. A jegybankelnök személye és az általa képviselt óvatos monetáris politika ellen indított támadások az intézmény törvényben garantált függetlenségét veszélyeztetik - állapítják meg.

A frankfurti székhelyű szervezete elnöke, Jean-Claude Trichet határozott hangvételű levélben reagált az MNB kamatpolitikáját illető támadásokra, a monetáris tanács tagjainak jelölését az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága alá rendelő törvénymódosító javaslatra, továbbá az MNB új felügyelő bizottsági (fb) tagjainak megemelt - az általuk végzett munka „mennyiségével és minőségével arányos" - díjazására.

Az EKB sommás álláspontja szerint a jegybanki függetlenségre káros hatású változtatásokat akar véghez vinni a kormány, s ezzel a jegybank szervezeti és irányítási stabilitását szintén károsan befolyásolja.

A kormány megpróbálja az MNB elnökét - Simor Andrást - feladata ellátásában befolyásolni, utal az említett kezdeményezésekre Trichet, negatívumként és a jegybanki függetlenség negligálásáként feltüntetve azokat a rendszeres és nyilvános kormányzati bírálatokat, amivel a monetáris tanács döntéseit illetik.

A múlt hétfői 25 bázispontos kamatemelést például Matolcsy György tárcája közleményben minősítette alaptalannak, s a héten Orbán Viktor kormányfő varsói látogatásán is a hitelezést, a gazdasági növekedést gátló intézkedésként aposztrofálta a kamatemelést, amelyet éppen a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt felfelé ható inflációs kockázatokkal magyarázott az MNB.

Simor András elismerte azt is, hogy az ország külső megítélésének romlásában az Orbán-kormány költségvetési politikájának középtávú fenntarthatóságát illető súlyos kérdőjelek is közrejátszottak, s ezt is mérlegelték, amikor az alapkamat 5,50 százalékra emeléséről csaknem egyhangú szavazással döntöttek.

Trichet levelében utal az uniós szerződés 130. cikkelyére, amely előírja a kormányok számára a központi banki függetlenség tiszteletben tartását, és azt, hogy a jegybanki döntéshozókat ne kíséreljék meg semmilyen irányban sem befolyásolni. Ezt a rendelkezést Orbánék már a nyáron, a jegybanki vezetők fizetésére vonatkozó jogszabály felrúgásával megsértették - utal a 2 millió forintos bérplafon MNB vezetőkre történt kiterjesztésére az EKB, amely akkor szintén levélben figyelmeztette a döntés jogi következményeire a kormányt.

Az sem tetszik a frankfurtiaknak, hogy a kormány sem a jegybanktörvényt, sem a költségvetést érintő kérdésekben nem kéri ki az MNB előzetes véleményét, pedig arra ma még törvény kötelezi.

Ami a konkrét megállapításokat illeti, az EKB leszögezi, hogy a monetáris tanács tagjaival szemben támasztott követelményeken és mandátumuk hosszán a kormány nem kíván változtatni, csak a kinevezési jogkört helyezi a parlament gazdasági és informatikai bizottságának kezébe. Lényegi ellenvetést ezzel szemben az EKB nem támaszt, azt viszont kiemeli, hogy a monetáris tanács folyamatos működése és a függetlenség garanciája nem sérülhet.

A felügyelő bizottsági tagok és az fb elnökének javadalmazását eddig az MNB elnökét megillető díjazás százalékában határozták meg, azaz a nyáron, amikor a miniszterelnök kezdeményezésére a parlament 75 százalékkal csökkentette Simor András fizetését, ezek is automatikusan mérséklődtek.

Abban az EKB nem talál kivetnivalót, hogy ezen a százalékos rendszeren változtassanak, ám a javasolt módszer olyan torzulásokat okoz a bérskálán, ami aggályos, és a jegybanki függetlenségre is káros. Ismert, hogy az fb élére novemberben kinevezett ex-jegybankelnök Járai Zsigmond csupán 300 ezer forintos havi tiszteletdíjra lenne jogosult, ám ezt a kormány a négyszeresére, 1,2 millió forintra akarja emelni - mennyiségi és minőségi szempontokra hivatkozva.

Az EKB vezetésében az aggályok mellett az időzítést illetően is kételyek ébredtek, hiszen éppen akkor négyszerezi meg a felügyelő bizottsági juttatásokat, amikor a másik oldalon a közpénzekből fizetett tisztségviselők jövedelmét drasztikusan csökkenti.

Azt a visszás helyzetet is felemlíti az EKB, hogy a monetáris tanács tagjainál a felügyelő bizottságban ülők többet fognak keresni, ha a módosítást jóváhagyja a parlament. A fenti kérdésekben az uniós szabályok szerint előzetesen ki kellett kérni a EKB véleményét, ez azonban nem gátolja a kormányt abban, hogy a terveit megvalósítsa.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.