A Fidesz ismét a többéves büdzsék felé lép
Az ezekben a hetekben folyó alkotmányozás nem hagyja érintetlenül a gazdaság területét sem. Az új alaptörvény benyújtott javaslatához számos módosító indítvány érkezett be ma, ezek részben az Alkotmány gazdasági vetületét érintik.
A módosítókat a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetői, Lázár János és Harrach Péter jegyzi. A ma háromig benyújtott indítványaik közül kiemelésre érdemes, hogy az alaptörvényben rögzítenék: Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Arról, hogy ennek szerepelnie kell az alaptörvényben, még múlt héten beszélt Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára. Szerinte ez elkerülhetetlen, és ha majd eljön az ideje az euró bevezetésének, akkor kétharmaddal meg lehet változtatni a törvényt. Ez nem fog egyhamar bekövetkezni, mert a kormány részéről mostanában olyan jelzések érkeznek, amelyek szerint legkorábban 2020 környékén tartják reálisnak az uniós közös pénz bevezetését.
Azonban az eurót most is elfogadják a magyarországi boltokban. A forintot nem is említi meg a hatályos Alkotmány; egy 2001-es törvény rögzíti, hogy a forint a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. E meghatározásnak úgy van értelme, hogy a forintban történő fizetést nem lehet visszautasítani, az államháztartás felé pedig ebben a pénznemben kell teljestíteni az államháztartás, illetve a bíróságok, szakhatóságok felé a kötelezettségeket, amennyiben törvény másként nem rendelkezik. Hogy miért nem ezt a formulát - törvényes fizetőeszköz - emelnék be a kormánypárti frakcióvezetők az Alkotmányba, arra nincs válasz az előterjesztés indoklásában.
A helyi önkormányzatokat érinti keményen az a javaslat, amelyik feltételhez, illetve kizárólag a kormány hozzájárulásához kötné a kölcsönfelvételt, vagy kötelezettségvállalást, s ilyen törvény megalkotására ad felhatalmazást. Az eredeti javaslat a fővárosi vagy megyei kormányhivatal hozzájárulását várta volna el. Az új elemként megjelenő feltételhez kötés tartalmi részét nem bontja ki a javaslat, de nyilván arról van szó, hogy a költségvetési gazdálkodás egyensúlyának megőrzését kell garantálnia a kölcsönfelvételre készülő helyi önkormányzatnak.
Szó esik egyébként az ország költségvetéséről is a módosítókban. A látszólag egyszerű pontosítást szolgáló indítvány szerint nem egy naptári évre, hanem minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről az Országgyűlés. Ám ezzel valójában lehetővé válik, hogy a kormány több évet átfogó költségvetést terjesszen a parlament elé: a két, vagy három éves büdzsék is megfelelnek ugyanis az újonnan támasztott feltételnek.
Ezeken kívül még két fontos intézmény életét változtatnák meg a frakcióvezetők. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt például sarkalatossá tennék, vagyis változtatását kétharmados parlamenti támogatáshoz kötnék. Jelenleg elég a feles többség a törvény módosításához. Ha ez bekerül az Alkotmányba, akkor például bebetonozottnak lesz majd tekinthető a monetáris tanács kiválasztásának új, a Fidesz-kormány alatt elfogadott rendje.
A másik érintett intézmény az Alkotmánybíróság, amelynek testületét - a megnövekvő ügyteherre hivatkozva - 11-ről 15 főre bővítenék, másrészt előírnák, hogy a költségvetési, adózási ügyekben tavaly ősszel hozott szigorú intézkedések, amelyek néhány alkotmányos alapjoghoz (mint az emberi élethez és méltósághoz való jog) kötötték az alkotmányossági felülvizsgálatot, addig éljenek, amíg az államadósság szintje nem csökken el a teljes hazai össztermék felére, illetve alá. Ez a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseit ismerve valamikor 2018 környékén válhat valóra.
