Félmillió forintot keres egy bolti pénztáros? Igen, tőlünk nyugatra. Magyarország és Nyugat-Európa országai között óriási bérszakadék tátong, nemcsak a kereskedelemben, hanem például az autóiparban is, ahol a keleti órabérek ötszörösét fizetik Németországban a dolgozóknak. A felzárkózásra semmi esély, de valójában nem is igazán nemzetgazdasági érdek, hiszen a multik éppen az alacsony órabérek miatt választják Magyarországot.

Lehet, hogy valamivel hatékonyabban dolgoznak a brit vagy a németországi munkavállalók, a bérkülönbségeket alapvetően nem ez, hanem a munkaerőpiacok különbözősége magyarázza – kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Telegdy Ákos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Hozzátette: ez a bérkülönbség az egyik oka annak, hogy Magyarországot választják az ipari beruházók.

Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak. Az árszínvonal-eltéréseket figyelembe véve egy átlagos német vagy brit háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar. A kiskereskedelemben nálunk sokan dolgoznak minimálbérért: vidéken arányuk eléri a 60-70 százalékot, a multinacionális cégek alkalmazottai körében a 40 százalékot, de az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők sem keresnek sokkal többet, mintegy 120-140 ezer forintot. A magyarországi átlagbér 2002 és 2012 mindössze 4 százalékkal került közelebb a németországihoz, míg az EU-átlaghoz képest nem történt változás. Igaz, a legtöbb ország pozíciója ugyanígy nem változott, nagy csodák nincsenek – fogalmazott Telegdy.

Szerinte olyan bérfelzárkózásra, amely a már itt lévő multik érdekeit sem sérti, csak az oktatás, azon belül is a szakmunkásképzés színvonalának érdemi javításával volna esély. A képzett, széles általános tudással rendelkező szakmunkások vonzerőt jelentenének ugyanis a befektetők számára, ami hosszabb távon a béreket is növelné.

Az egyes cégek igényeire specializált duális képzés itthoni rendszere ugyanakkor nem szolgálja ezt a célt. A jól képzett szakmunkások persze külföldön is kapósabbak lennének, de ez nem lehet érv az oktatás fejlesztése ellen. Amikor ugyanis az országnak jobban megy, sokan vissza is térnek – hangsúlyozza a kutató Románia példáját idézve, ahol épp a válság előtt volt egy visszavándorlási hullám.