A tavaszi ülésszakban kerülhet az Országgyűlés elé a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) kidolgozott, a kormány által elfogadott „magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról” szóló törvény.

A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztató vendégeként Fazekas Sándor vidékfejlesztés miniszter hangsúlyozta: a hungarikumok rendszerének a kialakítása még 2008-ban kezdődött el, akkor az Országgyűlés egyhangú határozatban döntött emellett.

A jogszabálytervezet széleskörű társadalmi egyeztetés során alakult ki, a civil szervezetek mellett bevonták a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia munkatársait is. A hungarikumok rendszerének kialakítását az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett Darányi-terv első lépésének szánják.

A rendszer egy alulról fölfelé építkező értékpiramis: a települési, megyei, tájegységi, illetve ágazati értéktárak jönnének létre, ami bekerül egy Magyar Értéktárba. Ebből az értéktárból válogatja ki egy 13 fős, a tudományos és szakmai műhelyek – többek között az MTA, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) – illetve a szaktárcák és az Országgyűlés delegáltjaiból álló bizottság, hogy mi kerülhet a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A többlépcsős kiválasztási rendszer költségeiről szólva lapunk kérdésére Fazekas Sándor elmondta: a célra félmilliárd forintot különítettek el a miniszterelnökség keretéből. Ugyanakkor miniszter egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy ezt a keretösszeget pontosan mire költenék el, mondván, hogy ahhoz először látni kell azt is, hogy pontosan mely értékek kerülhetnek be a Hungarikumok közé.

A törvényjavaslat szerint hungarikum az lehet, amely a történelmi, vagy mai magyarság jellemző csúcsteljesítménye, különlegessége, vagy annak tartanak, illetve amelyet a hungarikum bizottság annak minősít.

Arra a kérdésre, hogy a hungarikum, illetve a hungarikum védjeggyel ellátott termékek milyen előnyt élveznek a piacon, Fazekas Sándor úgy fogalmazott: maga a cím önmagában véve piaci jelentőséggel bír. Így látnivaló, hogy bár még meg sem született a jogszabály, a piacon már most vannak olyan cégek, amelyek a termékük „hungarikum” mivoltára próbálnak építeni.

Arra a felvetésre, hogy jellemzően az élelmiszerpiacon több tucat „magyar” vagy hasonló értéktartalmat feltüntető védjegy létezik, Fazekas Sándor úgy reagált: szerintük ez nem jelent később kuszaságot, mivel szükséges és fontos, hogy az egyes gyártók megkülönböztessék termékeiket valamilyen érték kapcsán. Inkább az a kérdés – mondta a miniszter – hogy ezek az állítások igazak legyenek, amit a Fogyasztóvédelem és a Versenyhivatal hivatott ellenőrizni.

Fazekas Sándor úgy véli, hogy a jelenlegi „nemzeti” védjegyek kapcsán a már megszületett védjegyrendelet jó megoldás. Ugyanakkor ezeket az elsősorban élelmiszerpiacon lévő védjegyeket illeszti be egy nagyobb, átfogó rendszerbe a hungarikum törvény.