Az Országgyűlés elfogadta a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel (ÁBE) kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésének szabályairól szóló törvényt. A 326 igennel, egyhangúlag megszavazott jogszabály szerint a kgfb-ből származó tárgyévi díjbevételük arányában az ezzel foglalkozó biztosítóknak kell feltölteniük azt a technikai számlát, amelyről a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) bocsát forrást a MÁV ÁBE rendelkezésére, hogy kifizethesse azokat a megalapozott kárigényeket, amelyeket az ügyfelei okoztak.

Szatmáry Kristóf államtitkár a törvényjavaslat záróvitájában azt mondta, az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1. előtt felszámolt biztosítóval kötött kártérítési igények kockázatközösségen alapuló érvényesíthetőséget.

A javaslat szerint a vagyonelszámolási eljárás során bejelentett kártérítési igények rendezéséhez szükséges pénzeszközöket a Mabisz fizeti meg a MÁV ÁBE számára. Lehetőség van a Mabisz saját forrásainak felhasználására, ami költséghatékonysági szempontból megfelelőbb alternatívának bizonyult. Hangsúlyozta, hogy az igényeket csak a MÁV ÁBE-vel szemben lehet érvényesíteni. A javaslat egyúttal a károkozókkal szembeni végrehajtási eljárások megszüntetéséről is rendelkezik. A javaslat egyszerre szolgálja a károsultak és a biztosítással rendelkező károkozók érdekeit is, és a jövő év elején megindulhatnak a kifizetések – mondta.

Simon Gábor (MSZP) a vitában azt mondta: miután az MSZP abban érdekelt, hogy a károsultak megkapják az őket illető kártérítést, támogatni fogják azt. Korondi Miklós (Jobbik) közölte, minden olyan törvényt megszavaznak, amelyik az állampolgárok javát szolgálja, és ez is ilyen. Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény betarthatatlan határidőket tartalmaz, és felmerül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a felelőssége is.

A MÁV ÁBE felszámolója a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül köteles felmérni a kifizetetlen károkat. Közben a Mabisz nyit egy technikai számlát, amelyre a biztosítók befizetik a rájuk jutó pénzt. A felmérést követő 30 napon belül pedig már meg is kezdi a MÁV ÁBE részére a kifizetést a Mabisz. A MÁV ÁBE a rendelkezésre álló pénzeszközökből folyamatosan teljesít kifizetést az egyesület alapszabályában meghatározott, vagyonelszámolási eljárásra alkalmazandó sorrendnek megfelelően.

A biztosítókat a befizetési kötelezettség a Mabisz erre irányuló felhívása esetén terheli. A Mabisz a technikai számla fedezetét a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap feladatainak ellátásához rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásával is biztosíthatja, amely a biztosítói befizetések mértékét csökkentheti.

Az új törvény hatálybalépése után a MÁV ÁBE volt tagja ellen – kártérítési igény miatt – végrehajtás nem indítható. Ha pedig már folyik a végrehajtás, akkor az – a vagyonelszámolás lezárultáig – az adós kérelmére szünetel. Azok a volt ügyfelek sem járnak azonban rosszul, akik már fizettek. A jogszabály értelmében, ha igazolni tudják, hogy a biztosító helyett kellett helytállniuk, akkor visszakapják a pénzüket.

A törvény hatálybalépését követő 180. napon túl egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel lezárásra kerülő kártérítési igények fedezetére a MÁV ÁBE olyan összegű tartalékot képez, amely alkalmas a még nem vagy csak részben rendezett kártérítési igények és ezek költségeinek fedezetére. A törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Az Alkotmánybíróság múlt évi döntése alapján június 30-ig kellett volna rendeznie a jogalkotónak azt a problémát, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE által ki nem fizetett károk hogyan rendeződjenek. A kormány először egy egészen más elképzelést dolgozott ki. A június elején megjelent törvénytervezet szerint az egyesületi tagokat, egykori ügyfeleket kötelezték volna arra, hogy fizessenek be magánszemélyek esetében 100 ezer, míg cégeknél 200 ezer forintot a felszámolás alatt álló egyesület számlájára, hogy ebből ki tudják fizetni a kárigényeket. Ebből azonban végül nem lett semmi, a kabinet változtatott a koncepción, és a most elfogadott jogszabállyal rendezi a helyzetet.

Zsarnóczi Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a parlament fogyasztóvédelmi bizottságában ma arról beszélt, hogy 11 ezer kárigényt jelentettek be a MÁV Biztosító felszámolójánál 6,4 milliárd forint értékben. Ebből 1,7 milliárd forintra nyúj fedezetet az egyesület vagyona, a különbözetet kell a biztosítóknak állniuk. Szerinte egyik biztosítónak sem jelent a kártalanítási alapba történő befizetés akkora terhet, amely veszélyeztetné a működését.