A minisztérium megfogalmazása azonban nem sok jóval kecsegtet. Ha a miniszter "az eddigi tárgyalások eredményeiről és a lehetséges előrelépés irányairól" egyeztetni utazik Kínába, akkor valószínűsíthető: a nyár óta zajló tárgyalások során eddig konkrét eredményre nem jutottak, s aligha tévedünk, hogy a minisztériumi tárgyalódelegáció nem azzal fog hazatérni, hogy rendezték a kínai befektetővel a Malév ügyét. Más forrásaink ezt már a miniszter elutazása előtt is megelőlegezték, sőt, azt mondták, azon sem szabadna meglepődni, ha a kínai fél rosszallását fejezné ki az egyébként általuk nagyra becsült Fellegi Tamásnak, hogy ebben az ügyben túl lassan haladnak a dolgok Magyarországon.

A tárgyalások sikeréért nem csak a magyar légitársaságnál szorítanak: ha a kínaiakkal nem jutunk dűlőre a Malévot illetően, az romba dönthet más kínai terveket is. A tárgyalások eredménytelensége – állami finanszírozás híján – a Malév csődjét jelentheti, ez pedig több százmilliárd forinttal terhelheti a jövő évi költségvetést. Forrásaink szerint idén még tulajdonosi hitelként négymilliárd forintot kaphat a cég, de ez legjobb esetben is csak január végéig elegendő. Erről is kérdeztük a minisztériumot, de ez ügyben a felügyeletük alá Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez irányítottak, amely azonban ezidáig nem válaszolt. Ugyanakkor tudjuk: november 18.-ra összehívták a Malév közgyűlését, melynek napirendjén tőkeemelés szerepel. Ez pedig arra enged következtetni, hogy még nem döntöttek a finanszírozásról, de az lehet kölcsön és tőkejuttatás is.

Fellegi Tamás október közepén beszélt a Hír TV-ben arról, hogy a Malévról a kínaiakon kívül mással is tárgyalnak, illetve hogy a gazdasági körülmények miatt nehezebb befektetőt találni a légitársasághoz. Ez idő tájt távoztak az utolsók abból a szakmai küldöttségből, amely a Malév-befektetést vizsgálta kínai oldalról, úgy tudjuk, egy képviselőjük maradt Magyarországon, de lényegében hetek óta állnak az egyeztetések.

Márpedig a Malév ügye Kínában fontos: nem a veszteséges légitársaság miatt, hanem azért, mert egyfajta tesztprojektként tekintenek a befektetésre – akárcsak Gyurcsány Ferenc hat évvel ezelőtti kínai próbálkozásai idején. Akkor is a HNA-csoport volt az érdeklődő. Akkor semmi nem lett az együttműködésből, s a kínai nyitás is csak álom maradt.

Ugyanakkor a minisztérium lapinformációk szerint tárgyal a cseh Unimex képviselőivel is, ami gyakorlatilag a Travel Service-t jelenti. Kérdeztük ezt a céget is, ám nem kommentálták a lapértesüléseket. Iparági forrásokból azonban úgy értesültünk, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások, a minisztérium meg is kapta a csehek ajánlatát egy kisebb, mindössze 15-16 gépes, néhány száz főt foglalkoztató, s a Malév jelenlegi útvonalhálózatának harmadát vállaló légitársaságra.

Akár a kínai, akár a cseh vonal lesz a nyerő, a cég jelentős, hetvenmilliárd forintot meghaladó adósságállománya, a korábbi orosz tulajdonos VEB felé fennálló 130 millió eurós hitel és a tiltott állami támogatásokat vizsgáló uniós eljárás miatt aligha a jelenlegi Malév folytatásában látják a jövőt. Ami az orosz tartozást illeti, forrásaink szerint van némi előrelépés. Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes legutóbbi látogatásán ugyanis már megengedőbbnek mutatkozott az adósság esetleges leírásával kapcsolatban, ha az orosz felet energetikai vonalon kárpótolják.

Az EU vizsgálata már keményebb dió. Forrásaink szerint év végéig kapott haladékot az Orbán-kormány: ha nem sikerül befektetőt találni, akkor az elmúlt két évben a cégnek juttatott több mint hatvanmilliárd forintot a Malévnak vissza kell fizetnie az államnak. Ez egyenlő a csőddel, ami, feltéve, hogy nem tervezetten történik, százmilliárdos terhet ró a jövő évi büdzsére, ha a cég feladatait nem veszi át más. A társaság ugyanis olyan jelentős bevételi forrása a Budapest Airportnak, hogy könnyen megeshet: a reptér nem tudja maradéktalanul fizetni a részleteket a privatizációt finanszírozó pénzügyi konzorciumnak. A privatizációs szerződés – soha nem cáfolt, de meg sem erősített – vonatkozó pontjai értelmében ilyen esetben 30 nap elteltével az államnak 1,2-1,5 milliárd eurós fizetési kötelezettsége keletkezik.

Korábban erre a problémára volt terve a kormánynak. Mivel a HNA-csoport a Hochtief reptérüzletágára a legjobb ajánlatot adta, azzal kalkuláltak, hogy a reptérben megjelenő kínai tulajdonossal, amely a Malévban is érdekelt volna, újra lehet tárgyalni a privatizációs szerződést. Ez nem is volt alaptalan. Ám a legfrissebb információk szerint a Hochtief és a kínaiak között is megakadtak a tárgyalások, s aligha valószínű, hogy a németek az év vége előtt el tudják adni a reptérüzletágat. Ha egyáltalán az európai krízis miatt egyre óvatosabb kínai befektetők tartják vételi szándékukat, az üzlet alighanem hónapokat vesz majd igénybe. Addig pedig, állami pénzforrás híján, a Malév biztosan csődbe megy.

Malév