Idén nem értékesítik a Malévot, és addig nem kerül sor ilyen tranzakcióra, amíg az EU nyilvánosságra nem hozza a tiltott állami támogatások tárgykörében lefolytatott vizsgálatának eredményét - állapodott meg Fellegi Tamás szóban az illetkes EU-biztossal, Joachim Almuniával. A miniszter elmondta: több, mint valószínű, hogy ez a vizsgálat meg fogja állapítani a tiltott állami támogatásokat.

A bezárás és a felszámolás lehetőségét is felmérve, azt a következtetést vonták le, hogy egy nemzeti légitársaságra szükség van - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, azon a tájékoztatón, amelyen a légitársaság örökségét ismertető kiadványt mutatták be. A miniszter hozzátette: a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy miközben a gazdálkodást megpróbálja rendbe tenni, tőkeerős befektetőt találjon.

A miniszter kitért arra, hogy a Malév ügyében készült elemzést átadták Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak, mert mint mondta, azon kell dolgozniuk, hogy ahol lehetőség van rá, legyenek büntetőjogi következményei annak, hogy a Malév ilyen helyzetbe került. Ismertette: az elmúlt húsz évben számos rossz döntést hoztak a cég környékén, ebből kettő különösen súlyos volt. 

Egyik ilyen rossz döntésként a 2007-es privatizáció nevezte meg, amelynek során olyan pénzügyi tranzakciókat alkalmaztak, hogy végül az állami Malév saját magát vette meg, mint Fellegi Tamás fogalmazott "Borisz Abramovicsnak és magyar strómanjainak". 

A másik nagy hiba elkövetőjeként a miniszter Váradi Józsefet, a Malév egykori vezérét említette, aki az előző Orbán-kormány idején regnált. Mint Fellegi fogalmazott, ő döntött az átgondolatlan flotta-átalakításról, s olyan lízingszerződést kötöttek akkoriban, amelyek ma 120 millió dolláros terhet jelentenek a cégnek. A gépek lízingszerződésének - ezidőtájt esedékes - lejártakor ugyanis a műszaki költségek ekkora terhet jelentenek, s erre a Malévnál, bár kellett volna, nem képeztek tartalékot. 

A miniszter elmondta: a Bajnai-kormánynak felelősséggel tartozik a nehéz helyzetért, hiszen nagy teherrel államosították a légitársaságot, úgy, hogy szinte minden lényeges kérdésben vétójogot biztosítottak az orosz félnek.