Fellegi Tamás magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos - egyben vagyonért és energetikáért felelős miniszter -, illetve Alekszej Miller, az orosz gázszállításokért felelős állami Gazprom vezetője tárgyalásokat folytatott Moszkvában - derül ki a mai orosz híradásokból.

Az Oroszország Hangja rádió jelentése szerint a két fél Moszkvában abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Déli áramlat jelentősen hozzájárul a délkelet-európai együttműködéshez.

A hivatalos orosz jelentés szerint a felek megvitatták az orosz-magyar gázpiaci együttműködés aktuális kérdéseit.

Szó volt többek között a Déli áramlat gázvezetékterv megvalósításáról, a Magyarországra irányuló orosz földgázszállításról, illetve annak más további tranzitjáról.

2010-ben a Gazprom Export 6,93 milliárd köbméter gázt értékesített Magyarországnak - zárul a hivatalos orosz közlés.

Mint ismeretes, az előző kormány idején Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök ellenzéki vezetőként a magyar nép ellen elkövetett puccsnak nevezte a Déli áramlat magyar szakaszáról akkor megkötött kormányközi egyezményt.

A választások megnyerését követően - elsőként lapunkban - viszont már teljes mértékben kiálltak a gázvezetékterv mellett. A váltás okait nem indokolták, ellenzékben tett kijelentéseikre azóta nem utaltak.

A WikiLeaks által nemrég nyilvánosságra hozott állítólagos belső amerikai diplomáciai iratok szerint Orbán Viktor már 2009 végén úgy nyilatkozott az USA magyar nagykövetségének, hogy valójában nincs kifogása a vezetékterv ellen, sőt azzal kapcsolatban a szocialista kormányokkal megegyező politikát folytatna.

A követségen - a dokumentum szerint - azt sem rejtette véka alá, hogy az ügyet csupán a Gyurcsány-kabinet hitelének aláásására használták fel.

Eközben a Kommerszant című orosz gazdasági lap arról ír: Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa az Európai Unió érdekeit sértőnek minősítette a Déli áramlat gázvezetéket.

Az MTI tudósítása szerint az újság csütörtökön azt írta: a biztos egyenesen megfenyegette az orosz Gazpromot, hogy problémák lesznek a szerződésekkel, ha a Déli áramlat zavarni fogja a vetélytárs európai Nabucco vezetéket.

Hozzátette: az EU Bizottságának lesz módja arra, hogy problémákat okozzon, hiszen kulcspartnerré válik Európa minden gázzal kapcsolatos tárgyalásában.

A lap emlékeztetett rá, hogy a Gazprom pénteken a szocsi befektetési fórumon szeretné aláírni a Déli áramlat részvényeseivel - az olasz ENI-vel, a német Wintershallal és a francia EDF-fel - a Déli áramlatról szóló, jogilag kötelező érvényű megállapodást.

Ez részletezi, hogy melyik partnernek milyen része van benne, milyen jogokkal és kötelességekkel bír, és milyen feltételek mellett távozhat a projektből.

Eddig csupán memorandumok születtek, de a mostani megállapodás már tartalmazza a "projekt megvalósításának garanciáját".

A kulcsfontosságú dokumentum aláírása előtt a Nabucco érdekében tevékenykedő európai hatóságok példátlan nyomást gyakorolnak az orosz projekt résztvevőire - írta a lap.

Szerdán napvilágot látott hírek szerint Oettinger a múlt héten Kölnben úgy értékelte, hogy ez az "oroszok kísérlete a Déli Folyosó projekt megakadályozására", hogy ne lehessen Oroszország elkerülésével gázt szállítani Európába Türkmenisztánból, a Kaszpi-tengeren át Azerbajdzsánba és tovább Törökországba, a Kaszpi-tenger menti vezeték - amelynek építéséről még nincs döntés - és a Nabucco útján.

A Kommerszant szerint Oettinger úgy fogalmazott: ha Oroszország szerint a Déli áramlat, vagy az Ashabadra és Bakura gyakorolt politikai nyomás eltántoríthatja Európát a Kaszpi-tenger menti Nabucco megépítéséről, akkor kevésbé fog bízni a hosszú távú szerződésekben, és abban, hogy a gáz nem politikai eszköz.

"Az oroszok jobban járnak, ha Európa 600 milliárd köbméteres piacán 30 százalékos részük van, mintha 400 milliárdból 40 százalék" - mondta a lap szerint az uniós biztos.

Ezzel a Kommerszant szerint az orosz fél tudtára adta, hogy Európa csak akkor kész növelni az oroszországi gázvásárlásait, ha csökken a Gazprom része az európai energiapiacon és ezzel Európa függősége az orosz energiahordozóktól. Ez pedig a Kaszpi-tenger menti gázvezeték nélkül nem megvalósítható.

A Kommerszant szerint Oettinger megengedte magának azt, amit Európa még soha: nyíltan nyomást gyakorolt nem csupán a Gazpromra, hanem a konszern Déli áramlatban résztvevő európai partnereire is, és kétkedésének adott hangot a terv megvalósulásával kapcsolatban.

Az orosz energetikai minisztériumban ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondtak, hogy Oroszország ősszel szándékozik konferenciát rendezni a Kaszpi-tenger menti országok részvételével a Kaszpi-tenger jogi státusáról. Ettől függ az ottani gázvezeték terve.

Szergej Smatko energetikai miniszter még kedden kijelentette: a Kaszpi-tenger jogi státusa kizárólag az ottani államok ügye, és az EU Bizottságának nincs hozzá köze. Ám a tervezett konferencián jelen lesznek az európai partnerek is, vagyis az álláspont változik.