Az MVM-et a kormány integrált energiavállalattá kívánja alakítani – délelőtt tizenegyig ez volt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter legkonkrétabb mondandója az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának meghallgatásán. Nem sokkal e mondatát követően az észak-déli energiafolyosó fontosságát méltatta, mondván, az hatalmas lehetőséget teremt Magyarországnak, a visegrádi négyeknek, Romániának és Bulgáriának is.

A miniszter a közlekedési ügyek kapcsán jóformán a vasútról és a buszközlekedésről beszélt, az EU-elnökség eredményeit értékelve említette a Duna-stratégiát is. Fellegi elmondta: a korábbi vállalatfinanszírozási logikát felváltva az üzleti alapú üzemeltetést kívánják bevezetni, melyben egyértelműen meg vannak határozva az állam feladatai és az ahhoz szükséges feltételek.

- A korábbiakkal ellentétben az intézkedéseknek nem a megtakarítás az elsődleges célja, az legfeljebb extra előnye lehet. Az a cél, hogy fenntartható és minőségi közösségi közlekedést sikerüljön nyújtani.

 Fellegi elmondta: a kormány a múlt héten tárgyalta a ppp kontrukciók ügyét és a következő hetek egyeztetései után döntést hoz arról, hogy pontosan milyen ütemezéssel, milyen megállapodásokkal váltsák ki azokat. Ez a folyamat nem járhat sem a hiány, sem az államadósság növekedésével, de a kiváltásuk fontos, mert miután átvizsgálták a több mint 100 futó ppp-szerződést, arra jutottak, hogy a kockázatot minden esetben az állam vállalata, miközben sok szerződés volt túlárazott, így jelentős hasznot biztosított a magánbefektetőknek.

A ppp-szerződések kiváltására a Széll Kálmán Terv 200 milliárd forintot biztosít, amelyet remélhetőleg az idén sikerül felhasználni – tette hozzá a miniszter azzal. Ebben nincsenek benne az autópálya-szerződések, mert azokat külön kezelik. A miniszter szavai szerint a szerződések „végigfutása” 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, ezért azok kiváltása elemi érdek.