A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) egyik tagja hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen Szatmáry Kristóf elnök ellen, aki a Fidesz országgyűlési képviselője és korábban a Miniszterelnökség miniszteri biztosa volt. A feljelentés szerint 2012 óta 4,8 milliárd forintnyi kamarai hozzájárulást nem fizettek be a regisztrált gazdálkodó szervezetek, és az elnök, valamint a BKIK vezetősége nem tett semmilyen lépést ennek behajtására – derül ki az Indexhez eljuttatott feljelentésből.

Ebben azt állítják, hogy 2015-ben nagyságrendileg 100 ezer tag nem fizette be az 5000 forintos díjat a 244 ezer regisztrált szervezetből. Ez összesen 1,2 milliárd forintnyi tartozást jelentett tavaly, ami négy évre vetítve 4,8 milliárd forintos hiányt jelent. A bejelentés szerint a hűtlen kezelés nemcsak azért áll fent, mert a BKIK maga nem ment a pénze után, hanem azért is, mert Szatmáry nem fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amely a kötelezettséget adók módjára hajthatná be. A működési szabályzat szerint egyértelműen az elnök feladata lenne, hogy a tartozásokat beszedesse és így a költségvetést fenntartsa.

Szatmáryra egyébként belső harc is vár. Az eddigiek alapján úgy tűnik, elég nagy a támogatottságom ahhoz, hogy jövő héttől az én vállamat nyomja az összes olyan megoldandó probléma terhe, amivel a kamarának szembe kell néznie a következő években – válaszolta támogatottságát firtató kérdésünkre Nagy Elek üzletember, akit a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gazdasági szolgáltatások tagozata tegnap immár hivatalosan is jelölt a szervezet elnökének, így ma Szatmáry Kristóf jelenlegi elnökkel, a Fidesz ország­gyűlési képviselőjével mérheti össze erejét. Szatmáryt tegnapelőtt az állami MKB Egészségpénztár elnökének is megválasztották, tehát három teljes emberes munkakörre készül.

Azt, hogy valóban lesz-e elnöke ma a kamarának, egyelőre nem tudni, a szervezet belső szabályai szerint ugyanis az elnökválasztás meghackelhető. Ha ugyanis a szavazás előtt bármikor a levezető elnök felfüggeszti a küldöttgyűlést, könnyen előfordulhat, hogy az már nem lesz határozatképes, amikor folytatják a munkát. Ehhez elég, ha a szavazó küldöttek több mint fele távozik a helyszínről, vagy akár az is, ha egyetlen tagozatból kevesebb, mint öt küldött marad. Utóbbi szabálynak különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy a pozícióját védő elnök édesanyja a kamara kereskedelmi tagozatát vezeti.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint Budapesten 345 ezer vállalkozás működik, ebből százezer a BKIK regisztrált tagjainak száma. Mind­össze 3560 vállalkozás tag önkéntes alapon, míg a választásokon szavazók száma mindössze 1200. A kamarai választás tétje nem csekély, annak vezetése ugyanis jelentős források fölött rendelkezik.

Az MKIK számításai szerint a kötelező regisztrációs díjból évente mintegy 750 millió forint folyik be a szervezethez, amelynek mintegy kilencven százaléka ott is marad. Ez négy év alatt a kamara szerint csaknem 2,7 mil­liárd forint. Az, hogy a BKIK elnöke elleni feljelentés más számokat tartalmaz, mint az MKIK által közölt összeg, azzal magyarázható, hogy bár a kamarai tagság kötelező, Budapesten azonban több olyan cég van, amelyik az előírások ellenére sem regisztrált a kamarába és nem fizeti a díjat. A pontos számokról ezért rendelkezik más adattal a BKIK és az MKIK is.

Szatmáry Kristóf azt tudatta szerkesztőségünkkel, hogy minden alapot nélkülöz az ellene tett feljelentés, amely kimeríti a rágalmazás fogalmát. A kamarai hozzájárulás ugyanis köztartozásnak minősül, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszó formájában szedhet be a vállalkozásoktól. Egyáltalán nem igaz az, hogy a BKIK nem hajtatná be a NAV-val a tartozásokat. A feljelentésben megfogalmazott állítás már csak azért is felháborító, mert a köztartozások behajtásáról a kamara rendszeres időközönként tájékoztatja a nyilvánosságot- egyebek között sajtóközlemények formájában is. A BKIK szorosan együttműködik a NAV-val a köztartozások behajtása érdekében, ugyanis rendszeresen több 10 ezer cég marad el a fizetéssel. 2014 decemberétől 2015 novemberéig a kamara összesen 10.239 behajtási kérelmet adott át a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak 169 millió forint értékben.

Azért csak ennyit, mert az adóhatóság fővárosi kirendeltségei –érthető okokból - hetente mindösszesen 450 végrehajtási ügyet képesek kezelni a BKIK részéről. A NAV-val külön megállapodást is kötött a BKIK a behajtások nagy száma miatt, emellett csak azért nyitott az adóhatóság külön irodát a kamara budai irodaházában, hogy minél hatékonyabban tudja ezeket az ügyeket kezelni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi behajtásokból tavaly összesen 31 millió forint folyt be. Ez a BKIK költségvetésének mindössze 1,2 százaléka.