Félidőben a kormány. Fazekas Sándor szerint sikeres az agrárágazat

Sikeresnek értékelte az elmúlt két év kormányzati tevékenységét a mezőgazdaságban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Kiemelte: az uniós csatlakozás óta a legeredményesebb évét zárta tavaly a magyar mezőgazdaság. Mindez azt jelentette, hogy az ágazat kibocsátása 2011-ben elérte a 2000 milliárd forintot, a 2500 milliárd forint összkibocsátású élelmiszeripart is magában foglaló export értéke pedig 6,9 milliárd eurót tett ki, míg az import 4,2 milliárd euróra rúgott. Így az ágazat adta a múlt évi nemzetgazdasági többlet csaknem 40 százalékát.

A tárca elkészítette a Nemzeti Vidékstratégiát és a Darányi Ignác Tervet. Ezt széles körű társadalmi vitát követően véglegesítette a kormány, elfogadva a 2020-ig tartó nemzeti ágazati stratégiát. A tárca célja a vidéki Magyarország egészének megújítása.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy Magyarország a múlt év első felében betöltött soros elnöksége idején fogadták el az Európai Unió új, 2014-2020. közötti Közös Agrárpolitikájának (KAP) alapját képező koncepció-tervezetét. Magyarország erős uniós Közös Agrárpolitika fenntartásában érdekelt, amelynek megvalósításához a források is rendelkezésre állnak. Ez azt jelenti, hogy a gazdák a következő ciklusban is kapnak támogatást az uniótól.

A KAP finanszírozására a tervek szerint az unió következő költségvetési időszakában mintegy 371 milliárd eurót szánnak. Ebből a közvetlen támogatásokra 281 milliárd, a vidékfejlesztésre 90 milliárd euró jutna.

A miniszter kitért arra, hogy a tárca idei költségvetése mintegy 709 milliárd forintot tesz ki. Ebből az agrártámogatások összege az idén mintegy 626 milliárd forint lesz. A szóban forgó támogatás összegéből a nemzeti támogatás valamivel több mint 124 milliárd forint.

Fazekas Sándor ugyanakkor jelezte azt is, hogy az ágazat csak akkor fejlődhet dinamikusan, ha tovább tudja növelni kivitelét. Ennek feltétele, hogy további piacokat találjon a magyar mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek értékesítésére. Ezért ösztönözni kívánják a magyar agrár- és élelmiszeripari termékek eladását az unión kívüli országokban, elsősorban a keleti piacokon, mivel ott jelentős az érdeklődés és a kereslet is.    

A miniszter megemlítette, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát a tárca mielőbb helyre szeretné állítani. Ezért az állattenyésztést kiemelten kívánja ösztönözni, valamint az állati termékeket feldolgozó élelmiszeripari tevékenységeket is támogatni kívánják. Különösen a sertés-, a húsmarha- és a kertészeti ágazatot mint stratégiai területeket kell fejleszteni.

Fazekas Sándor beszélt arról: a kormány agrárpolitikájának megfelelően a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megkezdte az állami földek haszonbérbe adását. Eddig mintegy 18 ezer hektár termőföldet adtak bérbe 600 őstermelőnek és családi gazdálkodóknak. A pályázatokon meghirdetett átlagos birtoknagyság 37 hektár körül volt.

A miniszter kategorikusan visszautasította azokat a vádakat, hogy a pályáztatás során nagy állami birtoktestek kerültek magánbérlők kezébe. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a magyar mezőgazdaság birtokstruktúrájában helye van mind a nagy- mind a közepes, mind pedig a kisüzemi termelésnek, de a kormány a kis és közepes gazdaságok megerősítését tűzte ki célul. Aláhúzta: a magyar agrárgazdaság ugyanis csak akkor felelhet meg a bel- és külföldi piaci kihívásoknak, ha termelési szerkezete sokszínű, és alkalmazkodni tud a piaci elvárásokhoz.

Emlékeztetett: a tárca az elmúlt két évben különös figyelmet fordított a kistermelők és családi gazdaságok működési feltételeinek javítására. Megkönnyítették a kistermelők számára az élelmiszertermelés és -feldolgozás, valamint az -értékesítés feltételeit. A feltételek javítása érdekében módosult a közbeszerzési törvény is. Így lehetővé vált, hogy a helyben termelt élelmiszert helyben használhassák fel a közétkeztetésben. Megjegyezte: az idén bevezették az Agrár Széchenyi kártyát is.

Az élelmiszerbiztonság garantálásra és javítása érdekében a tárca bevezette a másodlagos élelmiszervizsgálatot, megakadályozva a silány minőségű külföldi élelmiszerek további beáramlását a belföldi piacra. Emellett megszigorították a génmódosított szervezeteket (GMO) tartalmazó vetőmagok magyarországi ellenőrzését. Magyarország GMO-mentességét az alaptörvény is rögzíti.

Elkészült továbbá az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer is, amely alapján nagyobb biztonságban érezhetik magukat a gazdálkodók. A korábbi 4 milliárd forint helyett ugyanis most mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző - elsősorban eleminek minősülő - károk enyhítésére.

Annak érdekében pedig, hogy a 2014-ben lejáró, a külföldiek magyarországi földvásárlását tiltó moratórium után is magyar kézben maradhasson a hazai termőföld, a kormány a napokban úgy módosította a Büntető törvénykönyvet, hogy a zsebszerződések megkötésében közreműködők büntethetővé válnak.

A miniszter jelezte: a tárca rövidesen benyújtja az új földtörvényt az Országgyűlésnek, hogy a moratórium lejártáig megoldást lehessen találni az e területen még meglévő gondokra. Emellett a magyar birtokviszonyok rendezése érdekében a jelenleg mintegy 2 millió hektárra tehető osztatlan közös földtulajdon kimérésének költségeit magára vállalja az állam.

Tavaly fogadta el az Országgyűlés a termékdíjtörvényt. Ennek  célja, hogy növelje az újrahasznosítást, és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben. A honatyák most tárgyalják a hulladéktörvényt. A jogszabály a szennyező fizet elvet érvényesíti - tájékoztatott Fazekas Sándor.

A miniszter aláhúzta: eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy óriási ipari katasztrófa történt Kolontáron, és a dioxin- és uborka-botrány is megviselte az ágazatot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.