A statisztika szerint a fejlettebb tagállamok jóval előrébb tartanak a felhőtechnológia elterjedtségét illetően, legtöbbjükben a cégek harmada használ ilyet. (Felhőalapú technológia például az olyan levelezőszolgáltatás, amikor a szerver is a szolgáltatónál van, mint például a Gmail vagy épp a Microsoft Office 365 esetében. De az ügyfélnyilvántartástól a biztonsági funkciókig számos dolog megoldható felhő alapon, s nem igényel egyszeri beruházást és karbantartási költséget, csak a szolgáltatásért kell fizetni éves vagy havi díjat.)

A rangsort Finnország vezeti 51 százalékos eredménnyel, Olaszországban 40, Svédországban 39, Dániában pedig 38 százalékos penetrációt mért az Eurostat. Nagy-Britanniában 24, Franciaországban 12, Németországban pedig csak 11 százalék volt az arány, tehát már ők is jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. Az Enterprise Management Associates globális adatokon alapuló tanulmányában azt említi, hogy a felhőre áttért cégek 40 százalékánál az informatikai költségek csaknem egyharmadát spórolták meg.

A rangsorban elfoglalt hátsó pozíció ellenére vannak jó példák Magyarországon. Nemrégiben a Vígszínház tért át a Microsoft Exchange Online nevű megoldására, az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pedig teljesen új alapokra helyezte IT-infrastruktúráját, javarészt felhőalapú technológiákat használva. Az átállás zökkenőmentesen zajlott, pedig mint állami cégnek, kiemelten fontos volt az adatbiztonság.