Érdemi tulajdonosi átrendeződések zajlottak le Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelmi piacokon 2012 júniusa és 2013 februárja között – tette közzé a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH szerint feltűnő, hogy a hivatalhoz tizenhárom fúziós kérelem érkezett ebben az időszakban, míg az azt megelőző másfél évben egyetlen ilyen engedélyköteles tranzakció sem történt.

Az engedélyköteles összefonódások következtében országszerte 158 kiskereskedelmi egység cserélt gazdát, legnagyobb részük Budapesten, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, egy-egy irányításszerzés azonban jellemzően csak egy szűkebb régiót vagy egy települést érintett, mivel a kérelmezők általában saját működési területükre eső üzleteket vettek át.

A kiskereskedelmi piacot érintő fúziók számának kiugró emelkedése mögött elsősorban a Match, Profi és Cora üzlethálózatokat üzemeltető Delhaize csoport Magyarországról való kivonulása állt, nyolc kapcsolódó eljárásban összesen 57 Match és Profi üzlet került más vállalkozáscsoportok irányítása alá. A boltokat nagyrészt a Coop és a CBA franchise-rendszerekhez tartozó, egymástól független vállalkozások szerezték meg, de egy Reál boltokat üzemeltető vállalkozáscsoport, valamint a SPAR is növelte bolthálózatát korábbi Match és Profi boltokkal, az Európai Bizottság által jóváhagyott tranzakció keretében pedig az Auchan vette át a magyarországi Cora boltok üzemeltetését.

A GVH úgy látja: a változások egyik fontos mozgatórugója volt a plázastop, a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi ingatlanok létesítésre és bővítésére vonatkozó jogszabályi korlátozás.

Ez arra késztette a terjeszkedni kívánó piaci szereplőket, hogy jelenleg is működő boltokat szerezzenek meg új építése helyett. A Coop-hálózat tagjai például a Delhaize-csoport kivonulásától függetlenül is aktívak voltak a fúziós piacon, különösen az összesen négy irányításszerzést is lebonyolító Nyírzem Zrt. és Mecsek Füszért Zrt. (Pekó-csoport).

Az összefonódások egy része azonban Coop-tagok között történt, vagyis az átvett boltok a hálózat tagjai maradtak, ezért a fogyasztók számára nem volt látványos a tulajdonosváltás.

Számos esetben – különösen a Match és a Profi boltokat érintő tranzakcióknál – az irányításszerzéseket több megállapodás alapozta meg, bérleti, ingatlan és ingó adásvételi szerződések, jellemzően boltonként külön-külön.

A GVH határozataiban újfent kimondta, hogy a különböző ügyletek egyetlen összefonódást valósíthatnak meg, ha azok egymással összefüggnek, és kimondta, hogy egyetlen összefonódás állhat fenn, ha ugyanazok a vásárlók az irányítást végső soron egyetlen üzleti tevékenység, vagyis egyetlen gazdasági egység felett, több, de egymást feltételező jogügylettel szerzik meg.

Az engedélyköteles összefonódások következtében összesen 50-nel nőtt országszerte a Coop-hálózatba tartozó boltok száma, míg a CBA-hálózat nagyságrendileg ugyanannyi bolttal bővült, mint amennyi elhagyta azt.

Fontos azonban kiemelni, hogy az alacsony forgalmú vállalkozáscsoportokat és boltokat érintő fúziók mellett azok a piaci változások sem engedélykötelesek, ahol egy vállalkozáscsoport az általa üzemeltetett boltokat – és adott esetben a nagykereskedelmi hálózatot is – egyik franchise-rendszerből egy másikba viszi át.

Ebben az esetben a tulajdonosi és irányítási viszonyok változatlanul maradnak ugyanis, csak a szerződéses kapcsolatok alakulnak át, így a fogyasztók számára akár jelentős változás nem tekinthető irányításszerzésnek. 2012 októberében például a korábban CBA-s Palóc Nagykereskedelmi Kft., Pilis Csoport Kft. és a Pólus-Coop Zrt. csatlakozott a Coop hálózatához. Két hónappal később a Palóc Nagykereskedelmi Kft. visszatért a CBA-hoz, így összességében az átrendeződés következtében 166 bolt váltott hálózatot, tehát több mint a GVH által engedélyezett összefonódások következtében.