A bizottság válasza után szerintem el tudjuk kezdeni a tárgyalásokat az IMF-fel és az EU-val. Minden szereplőnek érdeke a tárgyalások gyors lezárása – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt szerdán Brüsszelben. Az államtitkár elismerte, az Európai Bizottság jelezte, hogy néhány pontot még tisztázni kell, mielőtt elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval a pénzügyi segítségről.

Ilyen a jegybank függetlenségének kérdése, amelynek ügyében a bizottság január közepén kötelezettségszegési eljárást indított. A bizottság aggályaira két hete érkeztek meg a magyar válaszok, melyek elemzése most zajlik a brüsszeli testületnél. A jegybank függetlenségével kapcsolatban Cséfalvay kifejtette: 10 millió magyar érdeke, hogy a jegybank független legyen, és az árstabilitást biztosítani tudja. Az államtitkár hangsúlyozta: a jegybank független volt, az marad és az lesz.

A költségvetési hiány mértéke miatt folyó túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban az államtitkár kifejtette: a magyar kormány február elején küldött levelet a bizottságnak, amelyben 0,4 százalékos GDP-arányos kiigazításokat vázolnak fel. Az államtitkár szerint ezek elegendők lesznek, hiszen a bizottság és a magyar kormány között a vita a 2013-as költségvetési hiány mértékéről szól, amikor is a bizottság szerint GDP-arányosan 0,25 százalékkal lépi túl a hiány az uniós előírás szerinti három százalékot. A bizottság által javasolt kohéziós támogatások felfüggesztése ezért az államtitkár szerint nem fog életbe lépni 2013-tól.

Cséfalvay Zoltán nem kívánt arra a képviselői kérdésre válaszolni, hogy igazságos-e az unió bánásmódja Magyarországgal szemben. Mint mondta, ez nem érzelmi kérdés. – Meg kell csinálnunk a házi feladatunkat – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar kormány kézben tartja a költségvetést. Az államtitkár egy képviselő kérdésére megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett az euróövezethez való csatlakozás mellett.

Beszédében az államtitkár kifejtette: a gazdasági válság hatására tavaly ősszel Magyarország az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordult „biztonsági hálóért”. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország tudja magát finanszírozni a piacról, nem a likviditás a probléma. A „biztonsági háló” azért kell, hogy a hozamok alacsony szinten maradjanak, és ezért kritikus a magyar gazdaság növekedésének biztosítása szempontjából.

Az államtitkár szerint az eddig meghozott több mint 300 jogszabály előkészíti azokat a reformokat, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét és ellenállóképességét erősítik. – A megszorítások nem elegendők – mondta az államtitkár, aki szerint a magyar gazdaság a stabilitáson és növekedésen alapszik. Büszkén kiemelte, hogy tavaly a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt, ami több, mint sok uniós országban.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a Fidesz-kormány nagy államadósságot örökölt az előző kormánytól, miközben 2002-ben még csak 54 százalék volt az adósság aránya. Cséfalvay közölte, az egyszeri intézkedésekre a költségvetés konszolidációjához és a kemény megszorítások elkerülése érdekében volt szükség, és hogy a kormány időt nyerjen a strukturális reformok bevezetéséig. Érvelése szerint, míg más tagállamok kormányainak az Európai Központi Bank (EKB) likviditásnövelő intézkedései „nyernek időt”, addig – mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek – a magyar kormánynak más megoldást kellett keresnie.

Cséfalvay Zoltán utalt rá, az Economist gazdasági hetilap „gordiuszi csomónak” nevezte a magyar lakosság svájci frankban történő eladósodását. Az államtitkár felvázolta a végtörlesztés mechanizmusát. Kiemelte, december közepén sikerült megállapodásra jutni a bankokkal, hogyan oszlanak meg a veszteségek, és amely mindenkinek jó.

Az államtitkár szerint a nyugdíjreformban és az államadósság plafonjának alkotmányba foglalása miatt Magyarország bizonyos kérdésekben élen jár a többi tagállam között. Többek között kiemelte, hogy a felsőoktatási törvény igazodik a vállalatok igényeihez.

A meghallgatás az új gazdasági kormányzás keretében, az úgynevezett hatos csomag részeként zajlott le. Az Európai Parlament ilyen meghallgatások keretében szeretne nagyobb rálátást kapni a tagországok gazdaságára. Magyarország volt az első ország, amivel megtörtént ez a bizonyos „gazdasági párbeszéd”.

Cséfalvay a meghallgatás végén arra is kitért, szerinte ellentmondásban áll az, hogy egy nyugdíjpénztár magán és kötelező egyszerre. – Hogyan lehet magán, ha kötelező? – tette fel a költői kérdést. Ráadásul a kötelező tagság érvelése szerint sértette a szabad versenyt. Úgy vélekedett, hogy a kormány által kialakított új rendszernek valóban van önkéntes része, és megfelel a szabadpiac szabályainak.