Átmenetileg szünetel az OTP részvények kereskedése a Budapesti Értéktőzsdén, mert az bank jegyzése 10 százalékot esett arra hírre, hogy a bankok fizetnék a devizahitelesek 180 forintos frankárfolyamon rögzített végtörlesztéseinek a költségeit. Miután újraindították a kereskedést a bank papírjainak ára tovább esett, amelynek mértéke mintegy 15 százalék. Na persze közhely, ha az OTP-nek nem megy, akkor a BUX is szenved, s ez most is jól látszik, hiszen míg a FTSE Londonban, míg a DAX Frankfurtban egy százalék körüli mértékben estek, addig a BUX közel 8 százalékos  esésben állt fél négy után. 

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint minél nagyobb tömegben élnének az adósok a végtörlesztéssel, annál nagyobb lenne a bankok vesztesége, továbbá a devizakereslet gyengítené a forint árfolyamát. Éppen ezért a bejelentésre adott első piaci reakciók - a forint, illetve az OTP árfolyamának gyengülése - véleménye szerint logikus válasz volt, de mivel egyelőre a javaslat részletei nem ismertek, a piac várhatóan várakozó álláspontra helyezkedik.

Kondrát Zsolt is úgy véli, hogy a javaslatot ebben a formában nem lehet megvalósítani – mondta az MTI-nek. Ha nincs mögé téve semmilyen segítség, akkor az emberek többsége nem fog tudni vele élni, mert valószínűleg nem lesz annyi pénze, hogy az egész hitelt előtörlessze, legfeljebb a magasabb jövedelmű, gazdagabb rétegek tudják ezt megtenni - fejtette ki.

Felvetette: lehet olyan eleme a javaslatnak, hogy például forintban kellene hitelt nyújtaniuk a bankoknak, viszonylag alacsony kamat mellett. Ha azonban ez könnyebbé teszi azt, hogy minél nagyobb tömegek vegyenek részt a programban, akkor annál nagyobbak lesznek a banki veszteségek, és annál nagyobb a forint gyengülésének irányába ható erő. Ezt az elemző szerint úgy lehetne valamennyire ellensúlyozni, ha a jegybank megpróbál közbelépni, például a devizatartalék felhasználásával.

Kondrát Zsolt szerint extrém esetben, ha minden frankhitelt visszafizetnének az emberek, az 1100 milliárd forint veszteséget jelentene a bankszektornak.

Természetesen a fejleményeknek a devizapiacon is meglátszanak. A forint árfolyma a – mintha reggel már sejtett volna valamit – 228-as szintről 230 közelébe gyengült a frankkal szemben, majd a terv ismertetése után 232 forintig esett a kurzus. Hasonló pályát írt le az eurókereskedés is, ott a reggeli 278 alatti szintekről 282 fölé érkezett meg a jegyzés délutánra. Persze hiba lenne mindent a bejelentésre fogni. A nemzetközi hangulat sem túl jó, s ez is jócskán gyengített a forint helyzetén, sőt hasonló nyomás alatt vannak a régiós devizák is.