Christine Lagarde Lou Csi-vej pénzügyminiszter társaságában. Az IMF vezérét lenyűgözte, amit látott Kim Kyung-Hoon / Reuters

A globális gazdaságot stabilizálni képes erőt, a nemzetközi együttműködést előmozdítani hivatott hatalmat lát Kínában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezére, Christine Lagarde , aki hétfőn fejezte be rövid látogatását az országban.

A pekingi gazdaságfejlesztési fórumon elhangzott beszédében azt hangsúlyozta, hogy miközben ámulatba ejtette az ország gyors átalakulása az utóbbi húsz évben, most úgy látja, Kínának új kihívással kell szembenéznie: a feldolgozóipar helyett a szolgáltatásokat kell előtérbe helyeznie, a pénzügyi szektor modernizálásával, globális integrációjával és a környezetvédelemmel együtt. Hozzátette: a kínai vezetés tudatosan készül az átalakulás újabb szakaszára, és az átmenet irányítását jól kézben tartja.

Csaknem hetven évvel ezelőtt Kína is az IMF alapítói között volt, emlékeztetett Lagarde, aki megjegyezte: Peking részvételével is a pénzügyi szervezet a nemzetközi együttműködés vezető intézményévé vált. Ha a Nemzetközi Valutaalapnál 2010-ben megkezdett irányítási reformot sikerül végigvinni, akkor Kína az IMF harmadik legnagyobb tagországává válhat. S hogy még érdekeltebbé tegye a kínai vezetőket az átalakítás megvalósításában és sikerében, azt ígérte, a jüan a gazdaság erejének megfelelő helyet kaphat a tartalékvaluták sorában.

Kína a világ vezető kereskedő nemzete, a második legnagyobb gazdaság, amely a történelemben példa nélküli módon csökkentette a szegénységet. Az utóbbi öt évben a globális növekedés harmadát, ezen belül a feltörekvő és fejlődő országok bővülésének felét Kína adta. E tények említésén túl Lagarde hosszan méltatta Kína technológiai, tudományos fejlődését, az afrikai gazdaságok támogatásában és a húszak csoportjában (G20) játszott kiemelkedő szerepét. Példaként említette, hogy a szupergyorsvasút-hálózat Kínában a leghosszabb, s e technológia importőréből exportőrré vált bő fél évtized alatt.

Az IMF áprilisi közgyűlése előtt Christine Lagarde nem lebbentette fel a fátylat a heteken belül publikálandó új előrejelzésről, de utalt rá, hogy januárban a szervezet azt prognosztizálta: a világgazdaság a tavalyi háromszázalékos ütem után idén 3,7 százalékkal bővülhet. Ázsia továbbra is az ígéretes térségek közé tartozik, ahol a növekedés irama 6,7 százalék lehet, még akkor is, ha Kína lassít, pontosabban fenntartható fejlődésre áll át.

A globális kilátások javulása azonban most a fejlett országoknak köszönhető, elsősorban az amerikai gazdaság lendületének. Az eurózóna továbbra is szenved, s bár örvendetes, hogy a tagországok előreléptek a bank unió ügyében, a gyakorlati megvalósításra mihamarabb nagy szükség lenne. További két kockázatot is említett az IMF vezére, aki számít Kína stabilizáló szerepére: az egyik a túlságosan alacsony infláció az eurózónában, a másik az amerikai jegybank szigorodó monetáris politikájának a piaci kilengéseket esetleg felerősítő hatása.