Innovatívnak látja magát a hazai vállalkozások túlnyomó többsége – derül ki az OTP Hungaro-Projekt és PortfoLion Zrt. által készített céges kutatásból, amit a „Világgazdaság Iránytű – Magyarország Vállalati Innovációs térképe” konferencián ismertettek. Igaz, a kutatást vezető Bánfi Tamás egyetemi tanár szerint a cégek vélhetőleg kicsit túlértékelték magukat, így a gyakorlatban a cégek kisebb hányada áldoz kutatás-fejlesztés (K+F) jellegű kiadásokra, illetve folyamatinnovációra, és még kevesebben tartanak fenn külön munkatársakat erre a célra. Ugyanakkor a kutatásvezető szerint az innovativitás lényegében azt jelenti, hogy az adott cég mindenkor igyekszik a piac elvárásaihoz megfelelően idomulni, más szóval: piacképesnek lenni.

A felmérés szerint az elkövetkező években a vállalatok 80 százaléka tervez újítani termékkörén vagy a gyártási, szolgáltatási technológiáján. Az innováció fő mozgatórugója korábban leginkább a piaci terjeszkedés szándéka volt, ma már azonban többen úgy vélik, végleg lemaradnak, ha nem fejlesztenek. A cégvezetők szerint az újítások bevezetésének gátat szab a források hiánya, ám ez meglepően sok esetben inkább a lehetőségek korlátozott ismeretét jelenti

Az újítások bevezetésének legnagyobb gátja azonban továbbra is a saját források hiánya. Az elmúlt három évben a társaságoknak mintegy 60 százaléka állami vagy uniós támogatást vett igénybe fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, közel a harmaduk pedig bankhitelből is finanszírozta innovációs tevékenységét. A megkérdezett cégvezetők többsége úgy nyilatkozott, ha a saját tőkén kívül nem nyernek valamilyen pályázaton, vagy nem jutnak egyéb külső forráshoz, akkor nem tudták volna megvalósítani az újítást.

Amíg az önerőt kiegészítő banki hitelfelvételt sok esetben akadályozza a pénzintézetek számára nem elfogadható fedezet, addig a közvetlen támogatások igénybevételének gátja az ismerethiány.

Az innováció céljaként a vállalkozások túlnyomó többsége ma Magyarországon elsősorban a vevői igények kielégítését jelölte meg, ugyanakkor elenyészően kevés volt az olyan cég, amely például a környezetvédelem miatt eszközölt volna fejlesztéseket. Az innováció közvetlen célja az esetek 44 százalékban az exportpiacokra történő megfelelés volt.

Ágazatok szerint meglepően magas volt az agrártudományi jellegű fejlesztések szerepe, az 550 válaszadó cégből 87 jelezte, hogy ezen a területen K+F tevékenységet folytat. Az informatikai tudományterületen 169 vállalat, az orvostudományi-élettudományi területen 27, az egyéb reáltudományi – fizika, kémia - területén pedig 23 vállalat jelezte, hogy fejlesztései vannak.

A cégek többsége különféle uniós forrásokból finanszírozták a különféle K+F típusú tevékenységüket. Bánfi szerint ugyanakkor fontos látni, hogy jelenleg Európában eltérő kutatás-fejlesztési modell érvényesül, mint az USA-ban vagy Japánban: míg ott a vállalati fejlesztések dominálnak, addig itt inkább az alapkutatások meghatározóak, szerinte Európának ahhoz, hogy teljesíteni tudja az Európa 2000 program célkitűzéseit – 2020-ra 1,4 százalékra növelni az Unióban a K+F típusú ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát – akkor a vállalati fejlesztés felé kell elmozdulni.

Az uniós ki és középvállalkozásokat (KKV) fejlesztő programoknak köszönhetően ma élénkebb a itt a kockázati alapok közötti verseny, mint a nyugati piacokon – mondta a konferencián Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, jelenleg a PortfoLion Kockázati Tőkekezelő Zrt. vezérigazgatója.   

Oszkó Péter elmondta: a PortfoLion 6,7 milliárdos tőkével rendelkező kockázati alap, mely összegből 5,5 milliárdot terveznek kihelyezni. Ebből az összegből már 2 milliárd forint lekötésre került. Oszkó Péter mondja: a PortfoLion egy 8 éves futamidejű alap, így 2013-ig helyezik ki a tőkét a cégeknek, majd 2018-ig szeretnének kiszállni a cégekből.

„Jó ötletekből Dunát lehet rekeszteni” -mondta Oszkó, aki szerint az elbírálásnál sokkal inkább az nyom a latba, hogy milyen, a megvalósításban segédkező szakértőgárdát tud felmutatni a pályázó. Ebből a szempontból a kockázati tőkealapokok szerepe speciális lehet Magyarországon. Külföldön ugyanis a kezdő vállakozások segítése – inkubációjára – külön hálózat működik, ami nálunk hiányzik. Így a PortfoLion is sok esetben eleinte nem tőkével száll be a vállalkozásba, hanem sokkal inkább üzleti tanácsokat ad, hogy hogyan lehet az adott vállalkozás, illetve a termék a nemzetközi piacon versenyképes.