Jelentős mértékben csökkent az éhezők száma Európában és Közép-Ázsiában, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentéséből. A kilencvenes évek fordulóján, 1990-1992-ben még 9,9 millióra becsülte a szervezet az éhezők számát, ez mostanra hatmillióra csökkent. Ezzel párhuzamosan azonban előtérbe kerültek a rossz táplálkozással összefüggésbe hozható betegségek.

A legfontosabb megállapítása a jelentésnek az, hogy az éhezés eltűnőben lévő jelenség a régióban, ahol teljesült az ENSZ által elfogadott Millenniumi Fejlesztési Cél, vagyis az éhezés szintjét felére csökkentették 2015-re. Európa és Közép Ázsia térsége egy másik fontos mutató, a Világélelmezési Csúcstalálkozó (World Food Summit) által meghatározott célkitűzés (az éhezők számának 50 százalékos csökkentése 2015-re) terén is a legjobban teljesítők között van.

 

„Térségünk országai eltérő stratégiát követnek az élelmezésbiztonság garantálására," mondta David Sedik, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának vezető szakpolitikai elemzője. „Egy részük a mezőgazdasági-élelmezési önfenntartásra törekszik, mások inkább a liberális kereskedelempolitikát és az export növelését tartják előnyösnek."

Az alultápláltság elterjedése 2000 óta folyamatosan csökken Lisszabontól Vlagyivosztokig, miután a poszt-szovjet országok is sikeresen kilábaltak az úgynevezett tranzíciós válságból. Tádzsikisztán jelenti az egyetlen kivételt e tekintetben, ahol továbbra is gyakori az alultápláltság, de az elmúlt tíz évben ott is jelentős eredményeket értek el ennek leküzdésében.

Az éhezés helyett ugyanakkor a nem megfelelő táplálkozásból eredő problémák (egészségtelen étrend, túlsúly, táplálkozásból fakadó betegségek) kerülnek előtérbe, erre pedig új válaszok szükségesek. A FAO szakértői a diverzifikált mezőgazdasági élelmiszer-termelésben és az azon alapuló változatos étrendben látják a megoldást. Ez utóbbi esetében a felvilágosítás és tájékoztatás (különösen az iskoláskorú gyermekeké és az őket nevelő édesanyáké) kulcsfontosságú lehet.

A bíztató trendek ellenére a táplálkozással összefüggő problémák, mint a mikrotápanyag hiánybetegségek vagy a túlsúly, mindenhol jelen vannak – ez alól a fejlett országok sem képeznek kivételt. Mindkét probléma különösen jellemző az öt év alatti gyermekek esetében, akiknél a hiánybetegségek vérszegénységet és növekedési zavarokat okozhatnak. Másrészről, a gyerekek körében is egyre gyakoribb túlsúly komoly terhet ró a nemzeti egészségügyi rendszerekre a poszt-szovjet és Balkán országok többségében.

Bár Európában és Közép Ázsiában az elmúlt 15 évben jelentősen csökkent a szegénység, ez még nem garantálja az élelmezés-biztonságot. A térség összes országában (Tádzsikisztán és Grúzia kivételével) 10 százalék alá faragták le az alultápláltsággal küzdők arányát, a szegénység szintjét azonban nem minden országban sikerült ilyen mértékben redukálni.

A 2015-ös globális jelentés szerint jelenleg 795 millió olyan ember él a Földön, aki nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez – az 1990-92-es bázisévben ez a szám még majdnem elérte az egymilliárdot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden kilencedik ember éhezik. A fejlődő régiókban az alultápláltak aránya a lakosságon belül 12,9 százalékra csökkent tíz év alatt a referenciaévben mért 23,3-ról. Mindeközben a világ lakossága 1,9 milliárddal nőtt 1990 óta – így az éhezők számának csökkenése még szembeötlőbb.