Több mint félezer építőipari cég szűnik meg havonta Magyarországon, a felszámolási eljárások száma folyamatosan nő. Hiába nő az ágazat megrendelésállománya, abból a kisvállalkozások nem profitálnak, csak a mélyépítésben és útépítésben érdekelt nagyok.

Idén az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon, ez 33 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A megszűnések többsége, összességében 60 százaléka felszámolási eljárás következménye, de megtöbbszöröződött – a tavalyi első negyedévi 168-ról idén 1114-re ugrott – a hatóságok által indított kényszertörlések száma is.

„Az ágazat megrendelésállománya és kibocsátása egy éve folyamatosan emelkedik, ennek fényében lehangoló, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem tudnak kilábalni a válság kitörése óta tartó nehéz periódusból" – mondja Tóth Tamás, az Opten igazgatója. Az ügyvezető szerint az ágazat teljesítményének javulása a mélyépítésre, azon belül is főleg az útépítésekre koncentrálódik, a kisebb vállalkozásoknak munkát adó magasépítésben azonban nincsenek biztató jelek: sem az iroda-, sem a lakáspiac, sem pedig az ipari ingatlanok építése terén nem érződik a szerény gazdasági növekedés.

Az Opten igazgatója ijesztő trendre figyelmeztet, miszerint minél nagyobb szerepet játszik a felszámolás a megszűnésekben, annál inkább elmondható, hogy adósságot hátrahagyó, a lánctartozások révén más cégeknek is veszteséget okozó vállalkozások dőlnek be. Tavaly negyedévente nem egészen 700 céggel szemben indult felszámolási eljárás, 2014 első negyedévében viszont 829 cég jutott erre a sorsra, és ez nem ad okot bizakodásra.

Mindeközben szó sincs arról, hogy elfogynának az építőipari vállalkozások, ugyanis folyamatosan nő az újonnan alapítottak száma. Tavaly a harmadik negyedévben 849, a negyedikben 916, idén az elsőben viszont már 1288 új cég alakult az ágazatban, vagyis már nem sokkal kevesebb, mint amennyi megszűnt. Az Opten igazgatója szerint ennek azonban nem valamiféle fellendülés az oka, sokkal inkább az, hogy a felelőtlenül gazdálkodók és a jogszabályi kiskapukat kihasználók az építőipar fellendülésével újra aktivizálták magukat. Ezt a feltételezést sajnos az alaposabb vizsgálatok is alátámasztják, az új tulajdonosok között ugyanis nagy számban vannak olyanok, akik személyi vagy címkapcsolatokon keresztül korábban csődbe vitt és adósságot hátrahagyó cégekhez köthetők.

A legtöbb, pontosabban a meglévő cégek számához viszonyítottan legnagyobb arányú cégtörlést Tolnában, Nógrádban és Veszprémben regisztrálták, a legkevesebbet Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében.