Továbbra sem nő a hazai lakosság körében a megtakarításokkal rendelkezők aránya, 2004 óta nem mért olyan rossz adatokat a GfK Hungária, mint 2013 első félévében. A háztartások átlagosan 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással.

A KSH mérése szerint 2011 óta a hazai lakosság nettó pénzügyi vagyona stabil növekedést mutat, ez azonban inkább a hitelek törlesztésének köszönhető. A nettó vagyon ugyanis az adósság és a megtakarítás különbsége, előbbit viszont jelentősen csökkentette a devizahitelek 2011 végi, 2012 eleji végtörlesztése, a nettó pozíció javulása pedig elsősorban ezzel magyarázható.

A megtakarítókat vizsgálva kitűnik, hogy az átlagnál magasabb arányban képesek, illetve hajlandóak banki megtakarításokat képezni a felsőfokú végzettségűek (körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással), az 50 évnél idősebbek, a Budapesten vagy nagyvárosban élők és természetesen a magas jövedelműek.

A megtakarítási szokások változását több tényező együttesen alakítja, annak mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is.

A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése, a banki kamatok csökkenése, a közvetett és közvetlen adók növekedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, amelyet a rezsiköltségek csökkentése, vagy az adózásban bekövetkező egyes kedvezmények sem tudtak ellensúlyozni.

Némi optimizmusra adhat okot, hogy a fogyasztási tárgyú megtakarítási célok fontossága némileg emelkedett a megtakarítással rendelkező lakosság körében. A fogyasztói bizalom erősödésére utal, hogy a megtakarítási célok között némileg emelkedik a nyugdíjas évekre és az üdülésre/utazásra való felkészülés fontossága.

A váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a hazai lakosság számára, sok család kénytelen felkészülni a megugró törlesztőrészletek, vagy a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi sokk ellensúlyozására. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett is 2011 óta, azaz többen tudnak félretenni e célból.

A válság hatására az autó-, lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak érezhetően vissza az utóbbi években, de kevesebben gondolhattak arra is, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek félre. A fogyasztói bizalom növekedésére utalhat, hogy az utazás/üdülési cél növekedését látjuk az utóbbi években, az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya – ha minimálisan is, de – növekedett.