Feláras pofátlanság a MÁV-nál
Mert trükk a javából, ha a magyar vasút személyszállító cége arra hivatkozva nyúl utasai zsebébe: a szolgáltatások fejlesztését alapozza meg a vasúti felár bevezetésével. A vonatokat használóknak kár magyarázni, a nagy fejlesztősdi keretében a MÁV-Start olyan extrák bevezetéséért veti ki az újabb sarcot, mint hogy járatain legyen mire leülni, az illemhelyekről ne forduljon ki a mocsoktól öklendezve az utazó, vagy netán működjön a fűtés, a világítás. Hiszen nagyjából ez a különbség a vasút régi, forgalomban lévő, és a nagy dicsekedve, idén és jövőre egymilliárd forintból megújuló háromszáz járműve között. Vannak a több évtizedes romok, és az elvárható minimumot elérő vagonok.
Az egyetlen plusz a nyárra kétszáz vagonra felkerülő ingyenes wifi, amiről azonban az utasok többsége az újabb pótjegy elhagyásáért cserébe talán lemondana.
A felár és a wifi azonban a vasútnak fontosabb. A mozdonyai felmatricázására is sajtótájékoztatót összehívó MÁV-Start, minden előzetes tájékoztatás nélkül, május 1-e éjszakáján internetes oldalára suttyomban kirakta a hírt: május 15-től gyorsvonati pótjegyet vezet be. Ami szerintük összefüggésben van a közösségi közlekedési rendszer korszerűsítésével. Apelláta pedig nincs. Az újabb sarc megfizetése a hónap közepétől a menetrendben megjelölt egyes gyors- és sebesvonatok igénybevétele esetén kötelező.
Kiszámolhatatlan áremelés
Azt, hogy kinek, mennyit vesznek ki a zsebéből, mindenki számolja ki maga: a gyorsvonati pótjegy ára ugyanis kilométer-övezetenként változik. Összegét a MÁV-Start közlése szerint a Vasúti Menetdíjtáblázatok I. kötetében hirdetik meg. De azt azért elárulták, a megvásárolt gyorsvonati pótjeggyel, viszonylatán és érvénytartamán belül, bármely gyorsvonatipótjegy-köteles vonat igénybe vehető. De ezek sem akárhogy. A mindig átlátható vasutas szabályok szerint a gyorsvonati pótjegy érvénytartama megegyezik az azonos távolságra szóló menetjegy érvénytartamával. Ha az utas 100 kilométeres távolság alatti viszonylatra érvényes pótjegyével tárgynapon éjfél előtt kezdi meg az utazást, azzal a következő nap három óráig utazhat.
Az egyszerűség kedvéért a gyorsvonati pótjegy nem vonathoz kötött, és nem jelent biztosított ülőhelyet sem. Cserébe az útmegszakítás az általános szabályok szerint megengedett. Na és ott van még, hogy élőállat- és kerékpárjegyhez, valamint kutya- és kerékpárbérlethez gyorsvonati pótjegyet nem kell váltani. Mi több, a sarc megint csak az általános szabályok szerint kiegészíthető, részben vagy egészben visszatéríthető, elszámolható. De áll rá az is, hogy megfizetésének hiánya esetén az elégtelen menetjegyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Vagyis, ha nincs, a pótjegyet is pótdíjazzák. Kivétel, ha felszállási helyén nem volt jegykiadás. Ilyenkor az utas a gyorsvonati pótjegyet a vonaton a teljes utazási viszonylatára pótdíj megfizetése nélkül vásárolhatja meg.
A Budapest elővárosában közlekedő vonatokra külön szabályok vonatkoznak. A Budapest-bérlettel a gyorsvonatipótjegy-köteles vonatok igénybe vehetőek, de a pótjegyet meg kell váltani. Aki Budapest-bérlettel és csatlakozó (MÁV-START-) bérlettel is rendelkezik, az utazás fővároson kívüli viszonylatán mentesül a gyorsvonati pótjegy váltásának kötelezettsége alól, ha mindkét bérletét felmutatja, tehát Budapest közigazgatási határán belüli utolsó állomás és a budapesti kiindulási vagy célállomása között kell gyorsvonati pótjegyet váltania. Aki Budapest-bérlettel és csatlakozó menetjeggyel rendelkezik, az az utazás teljes – gyorsvonattal érintett – viszonylatára köteles gyorsvonati pótjegyet váltani.
És még kártérítés is van! A MÁV-Start közlése szerint a gyorsvonatipótjegy-köteles vonat késése esetén a gyorsvonati pótjeggyel rendelkező utas átalány-kártérítésre jogosult. Jogának érvényt szereznie azonban nem lesz egyszerű. Az átalány-kártérítési igényhez ugyanis minden esetben csatolnia kell a jegyvizsgáló által kiadott késési igazolást, amely azt bizonyítja, hogy az utas ténylegesen a késett vonattal utazott. Megint lesz hát miért üldözni a kalauzt, ha késik a vonat. De aki utoléri, nagy pénzre akkor se számítson. Az átalány-kártérítés mértéke a gyorsvonatipótjegy-köteles vonat 30–119 perc közötti késése esetén a menetjegy árának 25 százaléka, 120 percet elérő vagy meghaladó késés esetén 50 százaléka.
Szó sincs áremelésről?
A vasút működtetéséért felelős, az átlátható és tisztességes intézkedések területén zászlóvivőnek számító Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) betűvetői úgy fogalmazzák meg mindezt: a közösségi közlekedési rendszer korszerűsítésének részeként folytatódik a távolsági vasúti közlekedés megújítása. A folyamatos fejlesztésekhez szükséges források előteremtése érdekében szélesedik a feláras szolgáltatások köre.
Jegyáremelésről, a többségében kényszerből vonatozók költségeinek növekedése miatti sajnálkozásról a szakminisztérium közleményében nem esik szó. Holott a rezsicsökkentés mellett véres szájjal kiálló kormány illetékeseinek illene tudniuk: a szolgáltatási színvonalához mérten amúgy is magasan túlárazott vasúti személyszállítás nevetséges mértékű versenyképességének megőrzéséhez bizony elférne egy kis díjcsökkentés. Mondjuk, lehetne félévente tíz-tíz százalékot lecsípni a MÁV-Start tarifáiból.
De nem. Az NFM eldicsekszik vele, hogy a tarifarendszer felülvizsgálatának eredményeként május közepétől a feláras körbe már 258 hibrid, gyors- és sebesvonat tartozik. Vagyis, az InterCity vonatokkal együtt így összesen 456 vasúti és 657 autóbuszjáraton kell a szolgáltatás jellemzőiért kiegészítő jegyet váltani. Lehet örülni, mindenkinek van lehetősége többet fizetni valami olyanért, ami nem lett jobb.
És, hogy még a csekélyértelműek is megértsék, nem valamiféle luxusért fizet többet az utas, a szakminisztériumban leírták azt is: az intézkedéssel a közszolgáltatások fenntarthatósága, a megkezdett fejlesztések megtérülése biztosítható. Tehát az utas fizessen, ha nem akar a hatvanas-hetvenes évekből visszamaradt, lekoszlott, elhanyagolt járműveken utazni.
Uniós fejlesztésekért is fizetni kell
Vívmány az lesz, hogy az év második felében a MÁV-Start az Új Széchenyi Terv forrásaiból, tehát döntő hányadában az Európai Unió támogatásából korszerűsített Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon, na meg a kapcsolódó vonalakon jelentős menetrendi fejlesztést hajt végre. Ígérik, az utazási idő nagymértékben csökken, a szolgáltatási színvonal nő, a kínálat bővül. És nemcsak Székesfehérvár felé, hanem a főváros, illetve Veszprém, Zalaegerszeg közötti viszonylatokban is.
Igaz, közben a feláras rendszer májustól a Budapest és Békéscsaba, Eger, Szeged között közlekedő hibrid IC vonatokra is kiterjed. Kiegészítő jegyet kell váltaniuk a fővárosból Sopronba és Szombathelyre gyorsvonaton, Miskolcra, Sátoraljaújhelyre, Debrecenbe és Nyíregyházára sebesvonaton utazóknak. Felárasan vehetők igénybe a megyeszékhelyekről a Balatonra közlekedő gyors és sebesvonatok, a heti ingázó forgalom hétvégi közvetlen budapesti vonatai is.
De a nagy transzparencia jegyében az NFM elárulta azt is: a szaktárca a szolgáltatással arányos díjszintek kialakításával valójában a közlekedési vállalatokat akarja érdekelté tenni a magasabb színvonalú kínálat megteremtésében és fenntartásában. És hogy jó úton járnak, arra bizonyíték: a Volán-társaságoktól származó információk szerint az utasok túlnyomó többsége elfogadta az autóbuszos felárak többlépcsős bevezetését, érdemi utasvesztés nem volt kimutatható. Ami meghozta a bátorságot, az NFM a továbbiakban is folyamatosan elemzi a megtett lépések hatásait, vagyis alighanem ahol lehet, tovább drágít.
Ami kell is, hiszen a felárrendszer autóbuszos és vasúti kiterjesztése az előzetes elvárás szerint 1,5-2 milliárd forint éves többletbevételt eredményezhet 2013-ban. A trükközést pedig jogossá teszi, hogy az alaptarifák a 2010 februári, átfogó 10-15 százalékos áremelés óta lényegében változatlanok az országos, elővárosi és regionális személyszállításban.
Minden illúziót eloszlatandó, a minisztérium egyértelművé tette azt is: a rugalmas tarifarendszer finomhangolása a szükséges informatikai háttér kiépítése után a helyjegyfoglalási rendszer bevezetésével folytatódhat a távolsági buszközlekedésben. Az utasok kényelmét szolgáló intézkedés felszámolja az autóbuszos és vasúti díjstruktúra és szolgáltatási paletta eltéréseit, megszünteti a vonatközlekedés ezekből fakadó versenyhátrányát. Lelkük rajta, érje meg minél több utasnak másod-, harmadmagával inkább autóba ülni, mint vonatra, vagy buszra.
A parlamenti képviselők megússzák
Lehet hanyatt esni, lesznek, akik megússzák az újabb sarcot. A MÁV-Start közlése szerint gyorsvonati pótjegy megváltása nélkül utazhatnak a nemzetközi menetjeggyel rendelkező, a FIP (nemzetközi menetkedvezményi egyezség) okmánnyal rendelkező, a havi vagy félhavi bérlettel, 30 napos bérlettel rendelkező, az 1 és 2 számjeggyel kezdődő sorszámú vasúti utazási igazolvánnyal és az „A” és „B” sorozatú ideiglenes vasúti utazási igazolvánnyal rendelkező utasok.
De nem kell megváltaniuk az újabb pótjegyet a felmutatóra szóló szabadjeggyel és vasutas IC kártyával rendelkezőknek, a 3 éven aluli gyermeknek, ha külön ülőhelyet nem foglal el, a hadirokkantak utazási kedvezményére jogosultaknak, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőknek, a START Klub, START Klub Bónusz, START Klub VIP vagy START Klub Prémium kártyával rendelkező utasoknak, továbbá azoknak, akik a kártyabirtokosokkal szombaton utaznak együtt.
Mentesülnek a sarcolás alól a Balaton Mix jeggyel rendelkező utasok is. És nem kell gyorsvonati pótjegyet vásárolni azoknak az utasoknak sem, akik a Püspökladány–Biharkeresztes, a Békéscsaba–Lőkösháza, a Nyíregyháza–Záhony viszonylatokon utaznak. Az e-ticket rendszerben kioszkos jegyátvétellel vagy otthoni jegynyomtatással jegyet vásárló utasoknak pedig a gyorsvonati pótjegyet csak 2013. június 1-jétől kell vásárolniuk.
Rogán szerint a képviselőknak is fizetniük kellene
A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője mindezek után arra kérte csütörtökön Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, intézkedjen, hogy az országgyűlési képviselőknek is fizetniük kelljen a MÁV egyes gyorsvonatain a pótjegyekért. A frakcióvezető az M1 Híradójának nyilatkozva csütörtökön azt mondta: egyetért azzal, hogy legyenek olyanok, akiknek nem kell kifizetniük a megtett kilométerek arányában emelkedő pótdíjat, de azt elutasítja, hogy az országgyűlési képviselők is közöttük legyenek.
