A monetáris tanács nagy többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, a másik javaslat 75 bázispontos csökkentés volt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón.

Az elemzők többsége fél százalékos alapkamat csökkentést várt a monetáris tanácstól. Voltak akik ennél erőteljesebb vágást is elképzelhetőnek tartottak volna, tekintettel a piaci folyamatokra. A Reuters elemzői felmérése 2009 végére 7,0 százalékos, 2010 végére pedig 6,0 százalékos alapkamatot várnak.

A forint erősödéssel reagált a hírre: a magyar fizetőeszköz euróárfolyama 270-ről 269-re javult.

Megfontoltnak nevezték londoni felzárkózó piaci elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn bejelentett fél százalékpontos - a többségi citybeli előrejelzésnek megfelelő - kamatcsökkentését, amellyel az MNB alapkamata 7,50 százalékra süllyedt. Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság feltörekvő piacokért felelős főközgazdásza az MTI-nek a hétfői döntés után azt mondta: megfontolt dolog volt egy újabb 1,00 százalékpontos csökkentés helyett kiszámítható, a piaci várakozásnak megfelelő ütemben lépni. Az alacsonyabb kamatszintet "lassan is el lehet érni ... az (MNB) racionális módon ezt a gyakorlatot alkalmazza" - tette hozzá.

Az MTI előzetes londoni felmérésébe bevont bankok és elemző cégek többsége fél százalékpontos csökkentést jósolt, de volt agresszívabb, 1,00 százalékpontos enyhítést sem kizáró prognózis is.

A magyar Equilor brókercég szerint a monetáris tanács most inkább a kiszámítható kamatpolitika mellett tette le a voksát, szemben a gazdasági szereplők egy része által sürgetett drasztikus (akár újabb 100 bázispontos) kamatcsökkentéssel. A cég szerint a döntéshozóknak most több szempontot figyelembe véve is lett volna lehetősége egy nagyobb kamatvágásra. Többek között az infláció lassulása és az állampapírpiaci hozamok 7 százalék körülire süllyedése is az alapkamat akár várton felüli mérséklését vetítették előre. Természetesen a magyar fizetőeszköz stabilitása is fontos szempont a testület számára, azonban meglátásunk szerint a 75 vagy 100 bázispontos csökkentés a jelenlegi, még mindig pozitív hangulatban talán nem okozott volna túl nagy forintgyengülést, ellenben a gazdaság számára mindenképpen üdítő lett volna vélik az Equilor szakértői.

Legutóbb augusztus 24-én csökkentette ötven bázisponttal, 8 százalékra a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület indoklása szerint a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve döntöttek az alapkamat csökkentése mellett. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi - fűzik hozzá.

A tanács értékelése szerint a gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el.

A középtávú inflációs kilátások a monetáris tanács megítélése szerint kedvezőek. Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket. A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az áfaemelést áraikban. Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik.

A külső egyensúly látványosan javul, amiben a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges - fogalmaznak.

A munkaerő-piaci alkalmazkodás némileg elmarad a várttól a testület szerint. Az elmúlt hónapokban a gazdaság teljesítményéhez képest magas bérindex volt tapasztalható. Hosszú távú árstabilitás nem alakulhat ki a termelékenységnövekedést tartósan meghaladó reálbér-emelkedések mellett - figyelmeztetnek. A jövő évi adócsökkentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók és munkaadók a termelékenységnövekedésnek és az inflációs kilátásoknak megfelelő bérekben állapodjanak meg. A visszafogott bérezés javíthatja a vállalati szektor profitabilitását, így hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság gyorsabb kilábalásához.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban tovább erősödött, ami Magyarországon elsősorban az állampapír-piaci és bankközi hozamok esésében nyilvánult meg. A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt hónapokhoz képest alacsony szinten stabilizálódott, a magyar állam kockázati felára pedig a Lehman-csőd előtti szintek közelébe süllyedt. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is törékeny - vélik.

Négy százalék alatt tartható a hiány

A a jövő évi költségvetést a jelenleg ismert számok alapján fogadja el a parlament, akkor a GDP arányos államháztartási hiány 4,0 százalék alatt maradhat - jelentette ki Simor András. A bejelentett költségvetési kiigazítások nagyobbrészt strukturális elemekre épülnek, tartalmaznak azonban olyan nem strukturális elemeket is, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges - mondta a jegybank elnöke.

Simor András szerint a jövő évi költségvetési javaslat - szemben az utóbbi évek gyakorlatával - lehetővé teszi, hogy az államháztartás hiány a tervezett 4,0 százalékon belül maradjon. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetés az alappálya mellett megvalósítható, a kockázatok között a közösségi közlekedés és az önkormányzati kiadások csökkentése áll.