Fél százalékkal csökken az alapkamat
Ötven bázisponttal, 8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A testület legutóbb július 27-én 100 bázisponttal mérsékelte 8,5 százalékra a jegybanki alapkamatot, a piac akkor 50 bázispontos kamatvágásra számított. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és azt az ország kockázati megítélése is lehetővé teszi - áll a tanács indoklásában.
Értékelésük szerint a nemzetközi környezet ugyan továbbra is bizonytalan, de az elmúlt hónapokban valamelyest stabilizálódott, és a kilátások nem romlottak tovább. A globális és a magyar gazdaság gyors fellendülésére azonban a közeljövőben sem lehet számítani a tanács tagjai szerint.
A hazai gazdaságban 2010 első negyedévében indulhat meg újra a növekedés. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól.
A magyar gazdaság visszaesésében a korábban vártnál nagyobb szerepet játszott a belső kereslet hanyatlása, ami elsősorban a vállalati készletek drasztikus leépítéséhez, és a beruházások vártnál nagyobb visszafogásához köthető. Emellett továbbra is erőteljesen csökken a lakosság fogyasztása - jegyzik meg.
A növekvő foglalkoztatottsági és jövedelmi bizonytalanság, valamint a szigorodó hitelezési kondíciók a háztartásokat megtakarításaik növelésére ösztönözik. A magánszektor alkalmazkodásának következtében a külső finanszírozási igény jelentősen mérséklődik.
A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából a monetáris tanács a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők hosszabb távú inflációs várakozásait is megemelhetik. A belföldi kereslet visszaesése azonban olyan mértékű, hogy az adóintézkedések közvetlen hatásától eltekintve ennek figyelembe vételével is alacsony inflációs környezetet valószínűsít a monetáris tanács.
A globális befektetői hangulat, és ezzel párhuzamosan Magyarország kockázati megítélése a korábbi lényeges javulást követően az elmúlt hónapban érdemben nem változott. A külső finanszírozási igény számottevő csökkenése, valamint a költségvetés kötvénypiaci finanszírozásának újraindítása ugyancsak mérsékli az ország külső finanszírozásával kapcsolatos aggodalmakat.
Megfelelt a piaci várakozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői, 50 bázispontos kamatcsökkentése, amelyet az év végéig még több, összesen akár 100 bázispontos kamatvágás is követhet az elemzők szerint.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője hangsúlyozta: az elmúlt egy hónapban javult Magyarország kockázati megítélése, és úgy tűnik, az infláció sem jelent veszélyt a következő időszakban, ami kedvezhet a további kamatcsökkentésnek. Ha továbbra sem változnak az inflációs várakozások, valamint a bruttó hazai termék (GDP) idei csökkenése is a jelenlegi szinten marad, akkor az év végéig még akár 50-100 bázispontos kamatcsökkentésről is dönthet a monetáris tanács - mondta. Hozzátette: az idei júliusi adóemelés hatása várhatóan jövő év nyarára eltűnik az inflációból, ez is kedvez a jegybanki alapkamat további mérsékléséhez.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén úgy vélte, hogy a javuló piaci környezet, valamint Magyarország gazdasági kockázatának csökkenése az év végéig további kamatvágást eredményezhet. Év végére 7,5 százalékos, míg 2010 közepére 7 százalékos jegybanki alapkamatot vár. A forint a kamatdöntés hatására kissé erősödött az euróval szemben a bankközi devizapiacon: az eurót háromnegyed háromkor 267,80 forinton jegyezték a reggeli 268,70 és a múlt hét szerdai 271,20 forint után.
A monetáris tanács legutóbb, július 27-én, a nemzetközi gyakorlatban is szokatlan módon, egy százalékkal, 8,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a piac akkor ennél kisebb, fél százalékos csökkentésre számított. Simor András, a MNB elnöke akkor elmondta: a testület előtt három javaslat is volt, 100 bázispontos, 75 bázispontos és 50 bázispontos kamatcsökkentés. A tanács július végi értékelése szerint a kockázati megítélés és a külső egyensúly javulása lehetővé, a reálgazdasági és inflációs folyamatok pedig indokolttá tették a jegybanki alapkamat mérséklését.
A szakértők 2009 végére 7,5 százalékos, 2010 végére 6,0 százalékos alapkamatot jeleztek előre, mind a két időpontnál 1,0 százalékponttal alacsonyabbat a júliusi felmérésnél. Az idei átlagos inflációra adott 4,8 százalékos prognózis 0,2 százalékponttal alacsonyabb a júliusinál, a decemberi éves összehasonlításban 7,0 százalék pedig 0,75 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál. Az elemzők jövőre 4,3 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést várnak.
Változatlan idei előrejelzések
A GDP 6,7 százalékkal csökken az idén, az éves átlagos infláció 4,5 százalék lesz a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése szerint. A számok megegyeznek a májusi prognózissal. 2010-re vonatkozó inflációs előrejelzését a korábban várt 4,3 százalékról 4,1 százalékra csökkentette, míg a 2011. évit 1,9 százalékról 2,1 százalékra emelte a jegybank.
A GDP-előrejelzésen nem változtatott a következő évekre: 2010-ben a GDP 0,9 százalékos csökkenését, míg a rákövetkező évben 3,4 százalékos emelkedését várja az MNB.
Magyar cég fejleszti az Albán Statisztikai Hivatalt
Fővállalkozóként és projektirányítóként összesen 600 ezer eurós (170 millió forintos) megbízást nyert az Albán Statisztikai Hivatal szervezetfejlesztésére az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. - közölte a cég. A fejlesztés segíti a hivatalt a nemzetközi szintű adatszolgáltatásban. A csoportszinten mintegy 200 főt foglalkoztató AAM már nyitott irodát Bukarestben és Horvátországban is. A holdingcég tulajdonosa a nyilvántartás szerint Tormássy Károly, Dr. Kornai Gábor, Szirmai Ákos, Szűcs Zoltán, Lengyel György és a ciprusi Tempusio Ltd.
