A jelenlegi mélységi rekordszinten, fél százalékon hagyta irányadó kamatát csütörtöki ülésén a brit jegybank. A döntés megfelelt a várakozásnak, az viszont meglepte a piaci szereplőket, hogy a Bank of England (BoE) nem emelte a kvantitatív enyhítésre szánt összeget.

Az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja március óta tartja érvényben a most is változatlanul hagyott fél százalékos kamatot. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés tavaly október óta a hatodik volt. A kamatszint öt százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent az őszi csúcsszintről. Már a januári csökkentéssel kialakult akkori, 1,5 százalék is történelmi mélypont volt: az 1694-ben alapított jegybank alapkamata korábban soha nem ment két százalék alá. A példátlan ütemű és mértékű kamatcsökkentési hullámot a brit gazdaság évtizedek óta nem látott súlyosságú recessziója indokolja.

A brit statisztikai hivatal (ONS) minap kiadott harmadik, felülvizsgált és erősen rontott becslése szerint 2,4 százalékkal esett a brit hazai össztermék (GDP) az idei első negyedévben a tavalyi utolsó három hónaphoz mérve. Utóbbi 1958 óta a legnagyobb negyedéves visszaesés volt Nagy-Britanniában. A brit kormány 3,5 százalékos, független elemzők 4 százaléknál jóval nagyobb idei egész évi brit GDP-mínuszt jósolnak.

A Bank of England a kamattartásról hozott csütörtöki döntéssel együtt - a piac várakozásával ellentétben - közölte, hogy nem bővíti ki a gazdaság élénkítésére bevetett másik pénzügypolitikai eszközének, a kvantitatív enyhítésnek a keretét. E gazdaságélénkítő célú pénzügypolitikai eljárás lényege, hogy a jegybank gyakorlatilag új pénzt teremt, és ebből vásárol, elsősorban államkötvényt. Az egyébként inflációveszélyes módszert súlyosan recessziós időszakokban lehet alkalmazni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri.

A jegybank a legutóbbi, márciusi kamatcsökkentéssel együtt jelentette be, hogy - fennállása óta első ízben - 75 milliárd font erejéig kvantitatív enyhítésbe kezd. A keretet azóta 125 milliárd fontra (40 ezer milliárd forintra) növelte, és a piac azt várta, hogy csütörtökön 150 milliárd fontra emeli az összeget. Az első szakértői vélemény szerint a BoE megvárja az augusztusi inflációs jelentést, és annak ismeretében dönt.