A bankok a devizaalapú jelzáloghiteleket a tervek szerint jövő február elsejei hatállyal váltják át forintkölcsönökre, és egyúttal el kell számolniuk az árfolyamgát alkalmazásával és a kamatok egyoldalú emelésével tisztességtelenül beszedett összegekkel is. Mindezek eredményeként a hitelek kamata nagyjából a felvételkori szintre áll vissza, az adósok tartozása átlagosan az ötödével, míg törlesztőrészletük a negyedével csökken.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint mindezek következtében a teljes pénzügyi közvetítőrendszer (a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások) összesen bruttó 942 milliárd forint veszteséget szenved el, amelyből 783 milliárd jut a hitelintézeti szektorra. Az adóhatások és a hitelek egy része után már megképzett céltartalékok felszabadítása után a becsült negatív eredményhatás a hitelintézetek esetében nettó 608 milliárd forint. A pénzintézetek meg is kezdték a felkészülést a brutális veszteségre: a harmadik negyedévben 221 milliárd forint értékvesztést és céltartalékot számoltak el, az első kilenc hónapban pedig összességében már 669 milliárdnál tartanak. Ebből 510 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a bankok tettek félre kifejezetten az elszámolásból és a devizahitelek forintosításából származó veszteségekre.

Mindezek eredményeként a hitelintézeti szektor már most soha nem látott mértékű mínuszban van. A harmadik negyedévet közel 43 milliárd forint adózás utáni veszteséggel zárták a pénzintézetek, míg az első kilenc hó mérlege –333,7 milliárd forint. Az MNB adatai szerint a január–szeptemberi időszakban 113 hitelintézet volt nyereséges, ezek összesen 85 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, míg az 54 veszteséges intézmény 399,5 milliárdos mínuszban volt szeptember végén.

A 90 napnál régebben nem törlesztett lakossági hitelek állománya szeptember végén meghaladta az 1270 milliárd forintot. Érték alapján a kölcsönök 19,3 százalékát nem fizették az adósok, szemben a 2010 azonos időszakában mért 9,8 százalékos aránnyal. A lakossági hiteleken belül a devizakölcsönök esetében (831 milliárd forint) ez az arány a négy évvel ezelőtti kilenc százalékról mostanra a megdöbbentő 23 százalékra ugrott. A lényegében már nem törlesztettként kezelt kölcsönök mellett jelentős az olyan hitelek állománya is, amelyek ugyan még nem csúsztak bele a 90 napba, de már legalább 30 napja nem fizetnek. A teljes lakossági hitelállományon belül ezen tartozások aránya eléri a 14,4 százalékot, értékben pedig a 950 milliárd forintot, amelyből 686 milliárd a devizahitel, amely utóbbi állományon belül 19,2 százalékos arányt jelent.