A fogyasztói árak 12 hónap alatt, 2014. májushoz viszonyítva átlagosan fél százalékkal nőttek - jelenti a statisztikai hivatal. Az élelmiszerek ára 1,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, a friss zöldség, gyümölcs (14,6 százalék), a tojás (6,8 százalék) és az étolaj (4,2 százalék) ára. Csökkent a cukor (16,6 százalék), a sajt (6,2 százalék), a tej (5,3 százalék), valamint a liszt (4,8 százalék) ára. A szeszes italok, dohányáruk 3 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért átlag 2,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a közlekedési szolgáltatások ára 2,4 százalékkal nőtt. Kisebb mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek (0,6 százalék) és a ruházkodási cikkek (0,1 százalék) is. Az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8 százalékkal csökkent. A háztartási energia ára átlagosan 2,6 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal.

2015. áprilishoz viszonyítva átlag 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerekért átlag 1,1 százalékkal kellett többet fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 8,1 százalékos drágulásának következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek drágultak. Ezen belül a járműüzemanyagokért 3,9 százalékkal kellett többet fizetni. Az átlaggal megegyezően, 0,7 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek ára. A szeszes italok, dohányáruk átlag fél, a szolgáltatások 0,2, a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott.

A maginfláció májusban szezonálisan kiigazítva 1,3 százalék volt éves, és 0,2 százalék havi összevetésben. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a májusi emelkedést az élelmiszer, és azon belül a zöldség és gyümölcs, illetve az üzemanyag árának emelkedése, valamint a vezetékes gáz tavalyi árcsökkenésének kifutása okozta.

Meglepőnek nevezték az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy májusban újra a pozitív tartományba került a fogyasztói árindex Magyarországon. Az éves átlagos infláció a K&H Bank és a Takarékbank szerint 0,5 százalék körüli lehet, az Erste 0,3 százalékot vár.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: jókora meglepetést okozott, hogy az elemzők és a bank által várt 0,3 százalék helyett 0,7 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak egyetlen hónap alatt májusban, ami az áprilisi mínusz 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelte az infláció 12-havi ütemét. A szezonális élelmiszerek és az energiaárak változásait kiszűrő maginfláció alapján továbbra sincsen szó komoly inflációs nyomásról - tette hozzá.

Suppan Gergely szerint bár egy kicsit magasabb lehet az infláció pályája az év hátralévő részében a korábban becsültnél, úgy látja, hogy leghamarabb szeptemberben kerülhet 1 százalék fölé az infláció 12-havi mértéke, hogy aztán bázishatások által segítve decemberre már biztosan 2 százalék fölé ugorjon majd.

Éves átlagban idén 0,5 százalék körüli lehet az infláció mértéke, de a maginflációban nem számít érdemi gyorsulásra. A jegybank júniusban még biztosan tovább csökkenti az alapkamatot, onnan pedig a saját új inflációs előrejelzéseinek figyelembe vételével dönthet esetleges további csökkentésről. A Takarékbank egyelőre továbbra is másfél százalékon várja a kamatvágási ciklus alját. 

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői MTI-hez eljuttatott kommentárjukban szintén azt emelték ki, hogy tavaly augusztus óta először májusban újra a pozitív tartományba került az infláció Magyarországon. Hozzátették: érdemes azt is kiemelni, hogy a maginflációs mutató - amely kiszűri például az üzemanyagárak változásának hatását - csupán egytized százalékponttal gyorsult 1,3 százalékra májusban, ami jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta.

Véleményük szerint amennyiben az olajárak nem változnak jelentősen az év hátralevő részében, az inflációs mutató a pozitív tartományban maradhat, és év vége felé akár át is lépheti a 2 százalékos küszöböt. Az Erste elemzői az év egészére 0,3 százalékos átlagos inflációt várnak. Mint írták, a vártnál gyorsabb inflációs érték várhatóan nem fogja befolyásolni a monetáris tanács döntéseit, így, az Erste Bank szerint reális az esélye annak, hogy a jegybank folytatja a lazítási ciklust, és július végén akár másfél százalék alá csökkenhet az alapkamat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár a fél százalékos éves infláció meglepő, arra azért számítani lehetett, hogy az utóbbi hónapokban látott negatív értékek után a pozitív tartományba lendül az árindex. Az elemző 0,3 százalékos inflációt várt májusra. Németh Dávid elmondta, hogy a jelenlegi kilátások alapján decemberben a 12 hónapra visszatekintő infláció megközelítheti a 3 százalékos szintet, az éves átlagos infláció pedig fél százalék felett lehet. Véleménye szerint bár a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az infláció 2017-ben éri el a kitűzött 3 százalékos célt, de már 2016-ban 3 százalékra gyorsulhat az infláció.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a vártnál magasabb, 0,5 százalékos tizenkét havi májusi magyar infláció nyomán elhárulhatnak a deflációs veszéllyel kapcsolatos piaci aggályok. A londoni elemzői közösség a keddi adatismertetés előtt egyöntetűen megjósolta, hogy a májusi éves infláció nyolc havi mínusz után immár pozitív lesz, de a legmagasabb előrejelzés is 0,4 százalékos emelkedést valószínűsített.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az inflációs adatot kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy a májusi inflációs ütem és a "figyelemreméltó" első negyedévi gazdasági növekedés nyomán várhatóan elenyésznek a magyar gazdaságot fenyegető deflációval kapcsolatos piaci aggályok.

Az elemző kiemelte, hogy 2013 óta most első ízben emelkedtek az élelmiszerárak éves összevetésben, az energiaár-inflációra a nyersolajárak korábbi eséséből eredő hatás pedig folyamatosan halványul. Jackson szerint ugyanakkor a magyar gazdaságban változatlanul érvényesülő jelentős kapacitástöbblet várhatóan a következő 18 hónapban is alacsonyan tartja az inflációt, lehetővé téve a rendkívül laza monetáris kondíciók fenntartását.

A Capital Economics londoni elemzője közölte: a ház várakozása szerint a tizenkét havi inflációs ütemek sem az idén, sem jövőre nem haladják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi inflációs célszintjét. A Capital Economics mindezt egybevetve azzal számol, hogy az MNB monetáris tanácsa még egy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést végrehajt ebben a hónapban, de az így kialakuló másfél százalékos alapkamaton be is fejezi az enyhítési ciklust.

A londoni elemzői közösségben ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy az infláció milyen mértékben lesz tényezője a továbbiakban az MNB monetáris döntéseinek, és arról is, hogy a kamatcsökkentések folytatódnak-e a másfél százalékos alapkamat elérése után.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is még egy 0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel számolnak ebben a hónapban, és jelenleg érvényes távlati előrejelzésük az, hogy a magyar jegybanki alapkamat egészen 2016 decemberéig 1,50 százalékos szinten marad.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai hangsúlyozták ugyanakkor, hogy jóllehet a magyarországi infláció már túljutott mélypontján, véleményük szerint azonban az inflációs adatok továbbra sem gyakorolnak jelentősebb hatást a monetáris tanács alapállására. A ház várakozása szerint az MNB alapkamata 2015 végére 1,35 százalékig süllyed a jelenlegi 1,65 százalékról, feltéve, hogy addig nem romlik markánsan a globális kockázatvállalási hangulat.

A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni elemzőinek előrejelzése szerint a kérdés csak az, hogy az MNB átvált-e 0,10 százalékpontos lépésenkénti kamatcsökkentési ütemre az eddigi 0,15 százalékpontról. Az RBS elemzői ettől függően 1,20-1,35 százalék közötti alapkamaton várják az enyhítési ciklus végét, és véleményük szerint a forint nagyon kirívó és tartós gyengülése kellene e kamatkilátás módosulásához.

A májusi inflációs statisztika összhangban van a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzésével, az adatok továbbra is alacsony inflációt mutatnak - hangsúlyozta Balogh László, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornának kedden a KSH legfrissebb adatairól nyilatkozva.

Balogh László hozzátette: döntően az üzemanyagárak emelkedése és részben az élelmiszerek, elsődlegesen az idényjellegű élelmiszerek árának emelkedése miatt lépett át az eddigi, 8 egymást követő hónapra jellemző negatív tartományból az infláció a pozitív tartományba. Az árindex azonban még mindig nagyon alacsony, a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme változatlanul magasnak számít, ami a fogyasztást serkenti - tette hozzá. Balogh László elmondta: májusban már kikerültek a bázisból a harmadik rezsicsökkentésnek azok az elemei, amelyek sokáig lefelé húzták az inflációt. Kitért arra, hogy az olajárak jelenlegi szintje a két évvel ezelőttihez képest továbbra is alacsony, ami lényeges árcsökkentő tényező.

Kiemelte azt is, hogy legalább 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció szintje, ami a háztartások és a vállalkozások számára is kiszámíthatóvá teszi a tervezést. Az NGM keddi közleményében kiemelte, hogy a pozitívvá váló infláció mögött az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés hatásának részleges kikerülése a bázisból, valamint a jövedéki adó emelése miatt a dohánytermékek árának növekedése áll. A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként külső tényezők okoznak, mint az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás - írták.

A vállalkozások számára a mérsékelt inflációs környezet növeli a kiszámíthatóságot. Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ezzel könnyíti a cégek és az új beruházások finanszírozását, ami végül szintén a gazdaság bővülését vonja maga után - hangsúlyozta az NGM. A minisztérium a következő hónapokban a májusi indexhez hasonló mértékű pozitív inflációt vár, a konvergenciaprogram előrejelzésének megfelelően. Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) piactisztító hatására vezethető vissza - közölte az NGM.

Az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által számított három inflációs alapmutató közül kettő emelkedett májusban, ám ezek emelkedése a lehetséges legenyhébb, 0,1 százalékpontos volt, így a mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetre utalnak. Az infláció májusi emelkedését a szabályozott árak tavalyi számottevő csökkenése, a rezsicsökkentés bázisba kerülése okozta - állapította meg a KSH májusi inflációs jelentése után az inflációs alapmutatókról közölt keddi elemzésében az MNB. A jegybank a nyers élelmiszerek és az üzemanyagok drágulását is az infláció gyorsulásnak okai között sorolta fel. 

Az éves infláció 0,8, a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett az előző havihoz képest. A maginfláció enyhe gyorsulásával ellentétben az inflációs alapmutatók közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója változatlan maradt, az előző havi 1,2 százalékon állapodott meg májusban is. A keresletérzékeny termékek inflációját jelző mutató az április 1,9 százalékról 2,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedett májusban.

Az iparcikkek - a tartós és a nem-tartós iparcikkek - árai enyhén emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek. A termékkörön belül a máshova fel nem sorolt pénzügyi szolgáltatások árai csökkentek, ezt leszámítva általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetőek. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest - állapította meg az MNB.