Ezt azonban már nem tolerálja az ilyen ügyleteket előzetesen megvizsgáló igazságügyi tárca, amely emiatt bíróságon támadta meg az adásvételi szerződést. Azzal érvel, hogy ha a tűzhelyek, sütők, mikrók kategóriájában a piacvezető három cég közül kettő egybekel, az versenykorlátozó hatású, és kedvezőtlen a fogyasztók számára, mert áremelésekkel jár. Ezt pedig kötelességük megelőzni a washingtoni tárca illetékese szerint.

A két cég a Whirlpoollal kiegészülve az említett termékek piacának 90 százalékát fedi le az Egyesült Államokban. Érdekesség, hogy maga a Whirlpool azzal tudott bekerülni a top három gyártó közé, hogy 2006-ban felvásárolta a Maytaget. A fúziót tervezők persze másként látják. A Frigidaire, Kenmore és Tappan márkákat forgalmazó Electrolux versenyjogban jártas ügyvédje a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy eltúlzott a piackoncentráció miatti aggodalom, hiszen a duóvá szűkülő „nagy hármast” megszorongathatják a koreaiak, nevezetesen a feljövőben lévő Samsung, az LG és kisebb konkurenseik.

Színes marad a fehérárupiac Hannibal Hanschke / Reuters

A GE, amely a Hotpoint márkát is birtokolja, azt reméli, hogy a kifogásokat tisztázzák, és még az idén le tudják zárni az ügyet. A befektetők sem örültek a fejleményeknek, az Electrolux részvényárfolyama 9,3 százalékot zuhant. A GE kurzusa nem változott, amit az magyaráz, hogy ez esetben az ipari konglomerátum egy kisebb üzletágáról van szó. A GE Európában hasonló nehézségekkel szembesül, csak épp felvásárlóként: tavaly 12,4 milliárd dolláros ajánlatot tett az Alstom energetikai üzletágára.

A franciák végül belementek az üzletbe, amelynek a szenvedő alanya a német Siemens lenne. A fúzió hatásait Brüsszelben vizsgálják, a GE hajlandó engedményeket is tenni, hogy megkaparintsa a fő profiljába illeszkedő Alstomot. Nagy kérdés, hogy a turbinagyártás területén kialakuló duopólium veszélyét mennyire látják aggasztónak az uniós bürokraták. A GE nemrég 200 milliárd dollár értékű vagyoneladási és profiltisztítási programot hirdetett, vissza akar térni a gyökerekhez, az ipari nagygépek gyártásához. Ha „morzsákkal” is, de ehhez a magyar kormány is hozzájárult azzal, hogy – meglehetősen gáláns módon – a könyv szerinti érték 1,7-szereséért, azaz 700 millió dollárért megvette a GE-hez tartozó Budapest Bankot.