Az áfa növelése rendkívül nehéz helyzetbe  hozza a belföldi eladókat, mivel szerinte az 5 százalékos emelés mintegy 3-4 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Emellett  Bárány László úgy vélte, hogy a gazdasági körülmények nehezülése miatt a legális feldolgozás egy része a szürke-, illetve a  feketegazdaságban keres majd magának helyet. Az elnök ugyanakkor optimista is volt, mivel úgy gondolja, hogy az ágazat a nehéz  körülmények ellenére is ebben talpon marad.

Tavaly csirkéből összesen mintegy 232  ezer tonnát vásároltak fel a feldolgozók, míg az idén várhatóan ez  241 ezer tonna lesz. Pulykából az idén előreláthatólag mintegy kétezer tonnával kevesebb lesz a felvásárlás, ami tavaly 122 ezer tonnát  tett ki.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is,  aki jelezte, hogy az állattenyésztés fejlesztésének  támogatására eddig 225 milliárd forint összegű támogatási kérelmet  hagytak jóvá, ami mintegy 400 milliárd forintos beruházási érték  megvalósulását jelentheti az ágazatban.

Külön a baromfiágazatról szólva közölte, hogy az állatjóléti,  illetve állategészségügyi költségek támogatását az  agrárkormányzatnak sikerült egyedüliként az unióban jóvá hagyatnia, notifikáltatnia az EU illetékeseivel.

Emellett kiállt az élelmiszer etikai kódexben lefektetett elvek  alkalmazása mellett is, bár ennek létjogosultságát Bárány László  megkérdőjelezte, és az volt a véleménye, hogy ezt az ügyet  törvénnyel kellene szabályozni.

Gráf József úgy vélekedett, hogy az etikai kódex jobban szolgálja a termelők érdekeit, mint a törvény, mivel az önként  vállalt magatartásformák betartása nagyobb lehetőséget ad több  magyar áru eladói polcra kerülésére, mint a törvényi szabályozás.

Kritikával illette ugyanakkor a Gazdasági Versenyhivatalt,  mondván, hogy az etikai kódexben lefektetett elvek nem tartoznak a  hatáskörébe, mivel azokat az egyezségben résztvevők önként  vállalták, és ezek az elvek nem sértenek versenyjogot.