Ez az Oroszországgal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló feltörekvő országokat kevésbé súlyosan érinti, mert az alacsonyabb nyersanyagárak mind Közép-, mind Délkelet-Európa és a Földközi-tenger déli és keleti országai (Tunézia, Jordánia) számára előnyösek, részben kompenzálják az eurózóna felől mutatkozó gyenge keresletet is.

Az orosz bankrendszer is megsínylette az EU-szankciókat Alexander Demianchuk / Reuters

Az EBRD londoni székházában hétfőn bemutatott regionális jelentés 2015-re a bank teljes működési területéhez tartozó országokban átlagosan 0,3 százalékos gazdasági zsugorodást prognosztizál, viszont a közép-európai és balti régiót továbbra is a növekedés jellemzi: e nyolc országban 2,8 helyett 2,6 százalékos átlagos GDP-bővüléssel kalkulálnak most. Az elemzők szerint nagyok a kockázatok, az olaj árának további nagymértékű csökkenése, az ukrán–orosz konfliktus és az eurózónában tapasztalható bizonytalanságok esetleges kiéleződése negatívan befolyásolhatja az előrejelzést.

A jelentést bemutató Nagy Piroska, a bank országstratégiákért felelős igazgatója az előrejelzés Magyarországra vonatkozó részével kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a tavalyi 3,2 százalékra felgyorsult növekedés az EBRD elemzőinek várakozásait is felülmúlta. Az év első felében több egyszeri tényező adott lendületet a gazdaságnak, például az uniós támogatások és a rezsicsökkentés.

Júliustól kezdve azonban a növekedés Németországban és az eurózóna többi országában tapasztalt gyengülése folytán nálunk is előtérbe került a lassulás. Különösen feltűnő jele volt ennek az ipari termelés megtorpanása. Az EBRD 2015-re további fékeződésre számít, bár az alacsony olajárak, a magasabb reáljövedelmek és az ipari termelés alacsonyabb költségei kedveznek Magyarországnak. Az viszont már kevésbé, hogy a kimagasló teljesítményt lehetővé tévő egyszeri tényezők közül „kikopnak” az unió strukturális alapjaiból származó támogatások.

Mindent egybevetve, az EBRD bízik a magyar gazdaságban, ennek jeleként 2,2-ről 2,4 százalékra emelte idei GDP-bővülési várakozását. Nagy Piroska azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami vagyon gyarapításához már korábban elhatározott vállalatfelvásárlások (energiacégek, bankok stb.) finanszírozása miatt küszöbönállnak a pénzügyi megszorítások.